Nem engedne az olasz kormány menekültekkel teli civil mentőhajókat Olaszország kikötőibe

  • narancs.hu
  • 2018. június 23.

Külpol

Nem számít, hogy üldözöttek vagy sem.

Elfelejthetik a civil mentőhajók, hogy migránsokkal a fedélzetükön Olaszország kikötőiben kiköthetnek – írja az MTI Matteo Salvini olasz belügyminiszter szombati Facebook bejegyzésére hivatkozva. "Ismétlem: ezek a hajók elfelejthetik, hogy elérjék Olaszországot. Véget akarok vetni az embercsempészek és maffiózók üzletének."

A szélsőjobboldali Liga-vezér szerint a kikötési tilalom a Proactiva Open Arms, az SOS Méditerranée, a Sea-Watch és a Sea-Eye hajóira is vonatkozik, amelyek a tengeren vagy máltai kikötőkben tartózkodnak.

Az olasz hatóságok nem sokkal korábban megtagadták a Mission Lifeline nevű német civil szervezet Lifeline hajójának, hogy 220 emberrel a fedélzetén kikössön Olaszországban.

Az olasz belügyminiszter jó ideje azzal vádolja a civil szervezeteket, hogy összejátszanak az embercsempészekkel, ám erre utaló bizonyíték (a német hírügynökségek szerint) eddig nem került elő, a civilek pedig tagadják, hogy bűnözőkkel működnének együtt.

A francia-német-olasz SOS Méditerranée arra kérte az Európai Uniót, álljon elő közös megoldással, hogy biztonságosan és gyorsan partra lehessen tenni mindenkit, akit a Földközi-tenger középső részén mentenek meg.

(MTI, lead-kép: Isabelle Serro/SOS Méditerranée)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.