Nyakunkon a trollok: így dolgozik az orosz titkosszolgálat

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. április 14.

Külpol

A keleti blokk 1989-ben felszabadult államaiban felálló új titkosszolgálatok munkáját továbbra is a rendszerváltást megelőző zárt logika jellemzi. Az oroszok viszont durvulnak.

Azt követően, hogy 1991 decemberében „hivatalos” formában is megszűnt a Szovjetunió, mindmáig unipoláris nagyhatalmi dominancia érvényesül a világpolitikában. A hidegháború lezárultával politikai körökben gyorsan felmerült a kérdés: ha az ősellenség, a kommunizmus megszűnt, akkor talán ideje lenne lebontani azokat a struktúrákat, amelyeket vele szemben létrehozott a demokratikus világ.

Nyitott rendszer

A titkosszolgálatoknál nagy elbocsátások jöttek, az elemzéseket kiszervezték a civil szférába. A nagyobb nyugati hírszerzéseknek számos magáncég, sőt gyakran multinacionális cégek lettek a beszállítói. Sokkal olcsóbban lehetett így hozzájutni eredeti ötletekhez és nívós információkhoz, ráadásul megszűnt a zárt, hírszerzői világ addigi önreflex-deficites kórsága.

Ennek a világnak nagyjából 2000 tájékán lett vége, csak akkor még senki sem tudott róla. Moszkva ekkor telepített ki – feltételezhetően számos – hírszerzőhálózatot a nyugati világba; közülük egyelőre egyetlenegy, az Anna Chapman (Anna Kuscsenko) nevével fémjelzett bukott le 2010-ben. Ezt követően Barack Obama elnök még megpróbálta újraindítani Oroszországgal a régi barátkozást, de egy idő után rá kellett döbbenjen: semmi értelme.

Edward Snowden

Edward Snowden

 

Hogy Julian Assange meglátta a könnyű meggazdagodás esélyét a kiszivárogtatható információkban, s Edward Snowdenben megszólalt a „hazaáruló lelkiismeret”, nos, mindez alighanem a szanaszét „gazdátlanul” heverő információk ellenállhatatlan csáberejével függhetett össze.

Az már egy csöppet összetettebb kérdés, hogy Assange hátterében miért épp egy gyanús orosz kapcsolatokkal rendelkező személy tűnt fel azonnal, s az is, hogy Snowden miért épp Moszkvába menekült hazája igazságszolgáltatása elől. E képen már semmit sem változtat, mindössze árnyalja, hogy mindkét személynek az az Ecuador ajánlott fel életre szóló menedékjogot, melynek kormányfője feltűnően sokat időzik az orosz fővárosban, Putyin nagy barátjának számít, egyidejűleg pedig Amerika nagy ellenségének. Mint tudjuk, a magyar kormány, felmondva az észtországi nagykövetséget, épp Ecuadorban készül most missziót nyitni, bár a tervet eddig nem kísérte túl sok áldás: a vezetőnek kiszemelt fiatal diplomata a Quaestor-összeomlás kalamitásai közepette lett öngyilkos. Bizonyos értelemben ez is árnyalja a képet.

Zárt rendszer

Viszont tény: a keleti blokk 1989-ben felszabadult államaiban, bár számos egykori titkosszolgálati anyag nyilvánosságra került, de a munkába álló új szolgálatoknak esze ágában sem volt külsősökkel dolgoztatni. Munkájuk logikáját tehát továbbra is az a zárt rendszer jellemzi, mint a rendszerváltás előtt. Különösen vonatkozik ez az oroszokra…

Azaz, hogy mégsem, bár az ez irányú változásokra csak most került sor, hogy egy hidegháború kezd újra kibontakozni a transzatlanti térség és Oroszország között. A Guardian hívta fel rá a figyelmet, hogy létezik egy orosz weboldal (вштабе.рф), melyről számos olyan fotó-összeállítás érhető el, amely alkalmas arra, hogy komolyan rontsa a mai ukrán vezetés, illetve a Nyugat imázsát, s gyakran hamis híreket továbbít bizonyos politikai fejleményekről, így a kelet-ukrajnai konfliktusról is. Számos összeállítás nem is rejtett rasszista tartalommal bír.

Nem váratott sokat magára, hogy a RFE/RL elérjen valakit, aki – lelkiismereti okok miatt – hátat fordított egy eddig nem ismert szentpétervári titokzatos cégnek, mely Oroszországban csillagászati fizetésekkel alkalmaz angolul is jól tudó trollokat. A kezdők 45 000 rubelt, azaz 300 ezer forintnyi összeget visznek haza havonta. Ahogy haladnak felfelé a ranglétrán, úgy nő a fizetés is, 65 000 és még több rubel is lehet…

Mit is tesz egy troll?

12 órás műszakban kommentál bizonyos webes publikációkat. Egy műszak alatt minimum 135 komment a norma, s egyik sem lehet rövidebb 200 karakternél. E beírásokkal igyekeznek kül- és belföldön irányítani egy-egy publikáció fogadtatását, főként negatív értelemben. Ha tehát valahol megjelenik egy, az orosz rendszert bíráló cikk, akkor jön a troll, akár különböző nevek alatt is, olyan véleményekkel, magyarázatokkal kapcsolódik be a kialakuló vitába, hogy azzal ellehetetlenítse a rendszerkritikus véleményt.

A nyilatkozó fiatalember elmondta: az alkalmazást megelőző interjún a cég fejvadászai különösebben nem finnyásak, de arra ügyelnek, hogy olyanok ne kerüljenek be, akik nem kedvelik Vlagyimir Putyin rendszerét.

Külön csoportja van az Ukrajnára koncentráló trolloknak, külön az angolul publikálóknak, s ismét külön a közösségi hálót figyelőknek (Twitter, Facebook, LiveJournal és ВКонтакте). Összesen 40 iroda van, mindegyikben 20 fiatal alkalmazott. Már ebből is megítélhető a különös vállalkozás mérete és persze nem jelentéktelen költségvetése.

Keleten tehát a helyzet változatlan.

A szerző a DK elnökségi tagja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.