1996. szeptember 18-án a belga rendőrség terroristaelhárító egysége akcióba lépett. A kurd nyelven sugárzó MED TV brüsszeli stúdiója volt a célpont. Ezzel egy időben a televízió londoni központi irodáit a Scotland Yard különleges egysége szállta meg. A gyanú: terrorizmus támogatása, pénzmosás, embercsempészet - és természetesen pedofília.

A kurd szerkesztők, riporterek, technikusok ott, a MED TV stúdiójának padlóján fekve, hátrabilincselt kézzel sok minden egyéb mellett a nyugat-európai emberi jogi helyzeten is elgondolkodhattak. Volt rá idejük, mert a belga rendőrök nem siettek. Miután mindenkinek a kezét megkötötték, szépen alaposan felforgattak mindent. Majd amit mozdítani lehetett, magukkal vittek. A helyzet hasonló volt Londonban is. A Regent Street-i elegáns irodaház második emeletén ugyan nem fektettek földre senkit, ám a brit rendőrök is magukkal vittek minden mozdíthatót. Úgy tűnt, hogy a MED TV örökre elhallgat.

Zaklatás, figyelés

1995. március 30. óta, amikor is a világ egyetlen kurd nyelvű televíziós csatornája megkezdte működését, persze nem ez volt az első "problémás eset". A török kormányzat azonnal feljelentette az Angliában bejegyzett műholdas televíziót a Független Televíziós Bizottságnál. A jól ismert érvvel jöttek elő: ezek bizony a terrorizmust támogatják.

A testület elutasította a törökök beadványát, és a televízió tovább működhetett. Igaz, folyamatos zaklatásnak voltak kitéve a brüsszeli szerkesztőségben dolgozók. A televízió stúdiójának helyet adó épületet a török titkosszolgálat emberei figyelték, akik követték a munkatársakat is. Ez év nyarán a műholdas adást valamilyen zavaró jellel meg is szüntették. Új társaság, új műhold, küzdelem a túlélésért. Úgy tűnt, a törökök végső lépésre szánták el magukat.

Akciózás, fogva tartás

Mint később a Hürriyet című török napilapból kiderült, az utolsó akció is a török titkosszolgálat munkája. Sikerült valahogy megetetni a belgákat, majd a belgáknak az angolokat is azzal, hogy ezek a rebellis televíziósok bizony közvetlen kapcsolatban vannak magával a sátánnal, ideje lenne intézkedni. Bár a helyi források a spirituális dolgok helyett inkább anyagiakra gyanakszanak, a lényeg, hogy a belga rendőrség akcióba lépett. Hogy valami nem tiszta az ügy körül, azt az is igazolja, hogy a razzia után, amelynek során nemcsak az archívumot, a kamerákat, a videómagnókat, de a kábeleket is lefoglalták, a MED TV londoni emberei a Scotland Yard távozását követően egy hétköznapi videókamerával és egy VHS-magnóval megcsinálták az aznapi adást. Beültek az irodába, és tudatták a kurd nézőkkel, mi történt velük. Az adás alatt a brüsszeli szerkesztőségben újra megjelent a rendőrség. Ekkor már nem akcióztak, csak decensen érdeklődtek, ugyan hogyan lehet az, hogy megy az adás, amikor mindent lefoglaltak tőlük.

A televízió öt vezetőjét a razzia után letartóztatták, aztán két hét fogva tartás után a vizsgálóbíró szabadon bocsátásukról rendelkezett. Amikor elhagyták a börtönt, négyüket azonnal újra elvitték a rendőrök, az indoklás szerint megelőzési célzattal. Õk azóta előzetesben várják az ügy végét.

Bár eddig a hivatalosan ismertetett gyanúkból semmit nem sikerült bizonyítani, a belgák buzgón nyomoznak. Legalábbis úgy tesznek. Mindemellett aggodalomra adhat okot az a tény, hogy a belga titkosszolgálat kezébe került a MED TV teljes archívuma és dokumentációja. Ezeken a videókazettákon, illetve írásos dokumentumokon pedig olyan információk vannak, amelyek sok száz Törökországban élő kurdnak az életét veszélybe sodorhatják, pusztán csak azért, mert megjelentek az első számú közellenség televíziójában. Az már csak hab a tortán, hogy a belgák rátették a kezüket olyan anyagokra is, amelyek a MED TV-nél pusztán baráti kölcsönként voltak, ám az igazi tulajdonosuk a BBC és az ITV. Az ügy lezáratlan, a MED TV jelenleg Svédországban készíti műsorait.

Kakuk György