Trump: „Miért mindenki a szarfészek országokból jön hozzánk?”

  • narancs.hu
  • 2018. január 12.

Külpol

Nehéz az élet a Fehér Házban.

Csütörtökön a bevándorlásról folytatott vita során az amerikai elnök száján – talán nem is véletlenül – kicsúszott néhány elég otrombának minősíthető mondat a haiti, salvadori és afrikai bevándorlók szülőhazájáról. Például mindegyiket „pöcegödör országoknak” nevezte és kifakadt, hogy: „miért mindenki a szarfészek országokból jön hozzánk?”, majd hozzátette, hogy inkább olyan országokból kellene „behozni” bevándorlókat, mint Norvégia, amelynek a kormányfőjét Donald Trump szerdán fogadta a Fehér Házban.

Donald Trump a törvényhozókkal  a természeti katasztrófák elől Haitiból és Salvadorból érkezőknek átmenetileg megadott tartózkodási engedély visszavonásáról tanácskozott. A kormányzat a héten jelentette be, hogy ezeknek a bevándorlóknak 2019 őszéig vagy el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, vagy jogilag rendezniük kell a helyzetüket. A haitiakról Trump külön megemlékezett, miszerint, „miért is kellene nekünk még több haiti? El kell őket távolítani!”

A Fehér Ház nem cáfolta az elhangzottakat, de közleményében Raj Shah szóvivő hangsúlyozta: „bizonyos washingtoni politikusok úgy döntöttek, hogy külföldi országokért harcolnak, de Trump elnök mindig az amerikai népért küzd majd.” A szóvivő azt is leszögezte: „sok más országhoz hasonlóan, ahol érdemek alapján fogadnak be bevándorlókat, Trump elnök szintén olyan tartós megoldásokért küzd, amelyek úgy erősítik országunkat, hogy azoknak adnak lehetőséget, akik gazdagíthatják társadalmunkat, erősíthetik gazdaságunkat és beilleszkednek a mi nagyszerű nemzetünkbe.”

Hát így.

A kedves vezető

A kedves vezető

Fotó: EPA/Hou Hvi Jung

Közben az amerikai elnök ilyeneket nyilatkozik: „Lehet, hogy nagyon jó a kapcsolatom Kim Dzsong Unnal.” Ezt a Wall Street Journalnek mondta, majd hozzátette, hogy gyakran ellenséges viszonyban van emberekkel, akikkel aztán hirtelen a legjobb barátokká válnak. Azt azonban Trump még mindig nem árulta el, hogy beszélt-e már az észak-koreai diktátorral: „Nem mondom, hogy igen, sem pedig azt, hogy nem. Egyszerűen nem akarok semmit ehhez hozzáfűzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.