Trump: „Miért mindenki a szarfészek országokból jön hozzánk?”

  • narancs.hu
  • 2018. január 12.

Külpol

Nehéz az élet a Fehér Házban.

Csütörtökön a bevándorlásról folytatott vita során az amerikai elnök száján – talán nem is véletlenül – kicsúszott néhány elég otrombának minősíthető mondat a haiti, salvadori és afrikai bevándorlók szülőhazájáról. Például mindegyiket „pöcegödör országoknak” nevezte és kifakadt, hogy: „miért mindenki a szarfészek országokból jön hozzánk?”, majd hozzátette, hogy inkább olyan országokból kellene „behozni” bevándorlókat, mint Norvégia, amelynek a kormányfőjét Donald Trump szerdán fogadta a Fehér Házban.

Donald Trump a törvényhozókkal  a természeti katasztrófák elől Haitiból és Salvadorból érkezőknek átmenetileg megadott tartózkodási engedély visszavonásáról tanácskozott. A kormányzat a héten jelentette be, hogy ezeknek a bevándorlóknak 2019 őszéig vagy el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, vagy jogilag rendezniük kell a helyzetüket. A haitiakról Trump külön megemlékezett, miszerint, „miért is kellene nekünk még több haiti? El kell őket távolítani!”

A Fehér Ház nem cáfolta az elhangzottakat, de közleményében Raj Shah szóvivő hangsúlyozta: „bizonyos washingtoni politikusok úgy döntöttek, hogy külföldi országokért harcolnak, de Trump elnök mindig az amerikai népért küzd majd.” A szóvivő azt is leszögezte: „sok más országhoz hasonlóan, ahol érdemek alapján fogadnak be bevándorlókat, Trump elnök szintén olyan tartós megoldásokért küzd, amelyek úgy erősítik országunkat, hogy azoknak adnak lehetőséget, akik gazdagíthatják társadalmunkat, erősíthetik gazdaságunkat és beilleszkednek a mi nagyszerű nemzetünkbe.”

Hát így.

A kedves vezető

A kedves vezető

Fotó: EPA/Hou Hvi Jung

Közben az amerikai elnök ilyeneket nyilatkozik: „Lehet, hogy nagyon jó a kapcsolatom Kim Dzsong Unnal.” Ezt a Wall Street Journalnek mondta, majd hozzátette, hogy gyakran ellenséges viszonyban van emberekkel, akikkel aztán hirtelen a legjobb barátokká válnak. Azt azonban Trump még mindig nem árulta el, hogy beszélt-e már az észak-koreai diktátorral: „Nem mondom, hogy igen, sem pedig azt, hogy nem. Egyszerűen nem akarok semmit ehhez hozzáfűzni.”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.