Trump túlszárnyalta a frappáns visszavágások nagymesterét: „Zseni vagyok”

  • narancs.hu
  • 2018. január 7.

Külpol

Megkapták a kétkedők és huhogók.

A héten jelent meg az Egyesült Államokban a Fire and Fury című könyv, hiába próbálták ezt megakadályozni az elnök jogászai — nem csoda, a könyvben ugyanis a Trump-adminisztráció legbelsőbb körének tagjai is megszólalnak, és megszólalásaikból az derül ki, hogy Trumpnak fogalma sem volt, hogyan kell kormányozni, ráadásul teljesen megzavarodott, amikor szembesült a győzelmével: úgy festett, mint aki szellemet látott, Melania Trump pedig sírni kezdett.

false

Mindezt a Fehér Ház szóvivője blöffnek és bulvárfikciónak nevezte.

Mindenesetre újra fellángolt a vita Trump mentális alkalmasságáról, de a rosszindulatú kétkedőknek és lejáratókampányt folytató ügynököknek a maga keresetlen, rafinált módján vágott vissza. Boldog karácsonyt kívánt... Azt írta Twitteren:

„Nemcsak okos vagyok, hanem egy zseni… stabilan zseni.”


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.