Annyira berágtak a németek, hogy Angela Merkel nem is fogadta Orbán Viktort

  • narancs.hu
  • 2017. április 10.

Külpol

Magyarország a külügyek területén is jobban teljesít.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy újabb mélypontra jutottak a magyar–német kapcsolatok, ugyanis elmarad a május 5-re tervezett berlini külügyminiszteri találkozó a V4-ek és Németország között. A lap szerint arra sincs esély, hogy a közeljövőben kétoldali tárgyalások jöhessenek létre. A májusi találkozóra elvileg azért nem kerül sor, mert egyik fél sem látta volna értelmét, mivel nem sok közös téma van, noha a Magyar Nemzet szerint még Orbán Viktor közvetlen környezetéből is próbáltak erősen lobbizni a német kereskedelmi szervezeteknél, hogy találjanak már olyan gazdasági témát, amiről lehetne beszélgetni.

A lap úgy tudja, Szijjártó Péter 2016 végén és 2017 első heteiben négyszer (!) kezdeményezett kétoldalú megbeszélést Frank-Walter Steinmeier leköszönő német külügyminiszterrel, de mindhiába, mind a négy alkalommal lepattintották.

Külügyi források szerint a magyar kormány megítélése annyira rossz Berlinben, hogy az ottani kormányzati szereplők nem szívesen találkoznak magyar kormánytagokkal, ahogy az egyre kevesebb magyarországi német beruházás oka is abban keresendő, hogy nagyon rossz az Orbán-kormány megítélése Németországban.

false

 

Fotó: Sören Stache/EPA/MTI

A Magyar Nemzet szerint sem a lex CEU, sem a kiskereskedelmi áruházláncok működését is sújtó kormánytervezet nem tett jó a német–magyar kapcsolatoknak. Mindezt jól illusztrálja, hogy bár 1992-ben, éppen negyedszázada Magyarországgal is kötött barátsági szerződést Németország, Angela Merkel kancellár múlt héten csak a szlovák és cseh kollégáját fogadta ebből az alkalomból, Orbán Viktort nem – pedig a magyar diplomácia veszettül tepert, hogy a találkozó megvalósuljon. Most viszont már az sem túl valószínű, hogy az idei év végén vagy 2018 elején Merkel Budapestre látogasson, noha ez szintén nem kétoldalú találkozó lenne, a magyar kormány mint a V4-ek akkori elnöke futna neki egy Németország plusz V4-ek kormányfői találkozónak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.