Csorba László marad a Nemzeti Múzeum élén

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 13.

Kultúra

Csorba László február 1-jétől december 15-ig a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója – erősítette meg az érintett lapunk információját. A döntés okairól azonban sem a tárca, sem Csorba nem árult el többet.

Ez a hír ugyanis nem a múzeum vezetői pályázatának a végeredménye. A tavaly november 18-án kiírt pályázattal kapcsolatban január 18-ig kellett volna döntésnek születnie, de egyelőre a tárca nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt. Úgy tudjuk azonban minisztériumi forrásból, hogy a január második hetében összeülő szakmai bizottság mindkét jelöltet – Csorba László történészt, az MTA doktorát, aki öt évig sikerrel vezette a múzeumot, és Szabó Csaba levéltárost, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesét – egyaránt alkalmasnak találta a poszt betöltésére. Forrásaink szerint Balog Zoltán miniszter elégedett Csorba munkájával, így szívesen látná továbbra is a magyar múzeumügy egyik legjelentősebb intézménye élén. Más információk szerint a KDNP környékén örülnének annak, ha Szabó Csaba révén pozíciót foglalhatnának a közgyűjteményi területen.

Csorba László

Csorba László

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Mint a Népszabadság megírta, komoly feszültségek támadtak ebből, és végül politikai kompromisszum született: Szabó Csaba kapja meg az állást, ám egy évig még Csorba László marad a főigazgató. Azonban a kiszivárgott híreknek egyelőre csak a második fele bizonyult igaznak, így lehetséges, hogy új megegyezés született. Egyesek szerint talán mostanra lett hatása annak a belátásnak, mely szerint a pályázat nem egészen volt teljes, mert a múzeumi szakma annyira természetesnek vette Csorba további vezetői munkáját, hogy nem jelentkeztek azok a muzeológusok, akik valóban szóba jöhetnének lehetséges utódokként. Elképzelhető, hogy Balog érvényteleníti a pályázatot, és valamikor az év végén újat ír ki.

A formai indoklás szerint Csorba azért nem nyerhette meg a pályázatot, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2015 első felében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez azonban csak formális ok lehet, hiszen van mód a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére, melyet a Miniszterelnökség ad meg. Erre az egészségügy és az államigazgatás mellett a tudományos élet területén is számos példát láthatunk. Ha tehát Csorbánál a továbbfoglalkoztatási döntés nem automatikus, akkor lehet, hogy a háttérben az Emmi és a Miniszterelnökség közötti feszültség is meghúzódhat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.