Csorba László marad a Nemzeti Múzeum élén

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 13.

Kultúra

Csorba László február 1-jétől december 15-ig a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója – erősítette meg az érintett lapunk információját. A döntés okairól azonban sem a tárca, sem Csorba nem árult el többet.

Ez a hír ugyanis nem a múzeum vezetői pályázatának a végeredménye. A tavaly november 18-án kiírt pályázattal kapcsolatban január 18-ig kellett volna döntésnek születnie, de egyelőre a tárca nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt. Úgy tudjuk azonban minisztériumi forrásból, hogy a január második hetében összeülő szakmai bizottság mindkét jelöltet – Csorba László történészt, az MTA doktorát, aki öt évig sikerrel vezette a múzeumot, és Szabó Csaba levéltárost, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesét – egyaránt alkalmasnak találta a poszt betöltésére. Forrásaink szerint Balog Zoltán miniszter elégedett Csorba munkájával, így szívesen látná továbbra is a magyar múzeumügy egyik legjelentősebb intézménye élén. Más információk szerint a KDNP környékén örülnének annak, ha Szabó Csaba révén pozíciót foglalhatnának a közgyűjteményi területen.

Csorba László

Csorba László

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Mint a Népszabadság megírta, komoly feszültségek támadtak ebből, és végül politikai kompromisszum született: Szabó Csaba kapja meg az állást, ám egy évig még Csorba László marad a főigazgató. Azonban a kiszivárgott híreknek egyelőre csak a második fele bizonyult igaznak, így lehetséges, hogy új megegyezés született. Egyesek szerint talán mostanra lett hatása annak a belátásnak, mely szerint a pályázat nem egészen volt teljes, mert a múzeumi szakma annyira természetesnek vette Csorba további vezetői munkáját, hogy nem jelentkeztek azok a muzeológusok, akik valóban szóba jöhetnének lehetséges utódokként. Elképzelhető, hogy Balog érvényteleníti a pályázatot, és valamikor az év végén újat ír ki.

A formai indoklás szerint Csorba azért nem nyerhette meg a pályázatot, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2015 első felében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez azonban csak formális ok lehet, hiszen van mód a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére, melyet a Miniszterelnökség ad meg. Erre az egészségügy és az államigazgatás mellett a tudományos élet területén is számos példát láthatunk. Ha tehát Csorbánál a továbbfoglalkoztatási döntés nem automatikus, akkor lehet, hogy a háttérben az Emmi és a Miniszterelnökség közötti feszültség is meghúzódhat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.