„Ez az emlékmű új irányt mutat” – Szemerey Samu építész

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2014. nov. 12., 13:19
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ma indul az ELTE Bölcsészkarán egy kétnapos konferencia, amely a pénteken felavatandó második világháborús emlékmű témája köré épül. Az emlékmű az összes olyan egyetemi polgárnak emléket állít, akik a második világháborúban vesztették életüket.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeled az idei holokauszt-emlékévet? A nagy nyilvánosságot kapott botrányok mellett volt valami olyan, kisebb kezdeményezés, ami szerinted méltó volt?

Szemerey Samu: Átlagos városlakóként szemlélve az idei eseményeket, nekem visszafogottnak tűnt ez az egész, ha nem nézzük a Szabadság téri emlékmű körüli cirkuszokat. Tudom, hogy sok program volt, de ez nem volt igazán szembetűnő.

magyarnarancs.hu: Szervező és előadó is vagy a Bevésett nevek című konferencián. Mi a véleményed az ELTE kezdeményezéséről?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

SZS: Nagyon fontosnak tartom, hogy az ELTE egy olyan emlékművet állít a második világháborúban életüket vesztett hallgatóinak, ami többszörösen átlépi a hagyományokat. Két területen is azt éreztem, hogy az emlékmű új irányt mutat. Az egyik az, hogy kikről emlékezik meg, a másik pedig az, hogy ezt milyen formában teszi. Tudomásom szerint ez a nagyon kevés mű egyike, amely nem tesz különbséget aközött, hogy ki milyen körülmények között vesztette életét a háborúban. Már a felvetés szintjén is olyan emlékműről volt szó, ahol az emlékezés térbeli minősége kiemelten fontosan kezelt szempont volt. Innen nézve érdekes kérdés maga a helyszín, a campus, hiszen az emlékmű olyan halálesetekre emlékeztet, amelyek nem az egyetem területén, de az egyetem polgáraival történtek.

magyarnarancs.hu: A kétnapos konferencián mire számíthatnak az érdeklődők?

SZS: A konferenciának az a célja, hogy az emlékmű ürügyén – ha úgy tetszik – beszéljen az egyetemről mint intézményről és az egyetemi polgárokkal szemben fennálló felelősségéről, az egyetemi polgárság mibenlétéről. Mivel a nemzetállamoknál is idősebb intézményről van szó, ez a kérdésnek különös jelentőséget ad. Az is célja a konferenciának, hogy beszéljen az emlékezésről, a társadalmi emlékezetről, ennek a térbeliségéről és intézménykultúrájáról. Ez a konferencia olyan mélységet és tudományos dimenziót is ad az emlékműnek, ami összeköti azt az egyetemen zajló elmélyült és kiterjedt gondolkodással. Nem az volt a célunk, hogy egy újabb szobrot állítsunk a campuson, amit aztán pillanatok alatt elfelejt mindenki, hanem az volt a cél, hogy egy nem feltétlenül könnyen feltárható és megérthető munkát valósítsunk meg, ami időben minden generáció számára érvényes kérdéseket tud majd felvetni. A konferencia nem magáról a műről szól, hanem az egész apparátusról, amely a társadalmi emlékezetet működteti.

magyarnarancs.hu: Más egyetemen van hasonló kezdeményezés itthon?

Az emlékmű

Az emlékmű

 

SZS: A Budapesti Műszaki Egyetemen van világháborús emlékmű, de olyanról, ami egyben a holokausztra is emlékezne, nem tudok. Ha van is ilyen egyetemi emlékmű valahol, az kiemeli a holokausztot a második világháborúból. Úgyhogy a válaszom egy óvatos nem, mert hasonlóról nincs tudomásom.

magyarnarancs.hu: Te miről fogsz beszélni a konferencián?

SZS: Az emlékezet térbeliségéről, vagyis arról, hogy egyéni és társadalmi szinten milyen eszközöket használunk arra, hogy emlékezzünk. Továbbá szó lesz arról, hogy ezen eszközök torzítása hogyan határozta meg az emlékezést a 20. századi magyar társadalomban, illetve mindez milyen hatással van a jelenünkre, az egyénektől kezdve a politikai közösségig.

magyarnarancs.hu: Milyen ideális utóéletet várnál az ELTE-re kerülő emlékműnek?

SZS: A legpozitívabb dolog, amit várhatok vagy remélhetek tőle, az, hogy elindul a gondolkodás, ami általában az egyetem felelősségéről tud szólni minden korban. Illetve a saját szakmám terén azt találnám nagyon hasznosnak, ha elkezdődne egy olyan diskurzus, amely az építészet társadalmi emlékezésben betöltött szerepéről szólna, és ennek a gyakorlatban is lenne hatása.

A részletes program itt található.

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2014. nov. 12., 13:19
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Blog

még több cikk

Politika

még több Politika...