Láthatatlan képek körülírása

Irodalmi képtárfesztivál Székesfehérváron

  • narancs.hu
  • 2012. augusztus 24.

Kultúra

Az Új Magyar Képtár nagyszerű kortárs anyaga jelenleg jórészt hozzáférhetetlen a közönség számára. Egy szimpatikus civil kezdeményezés erre kívánja felhívni a figyelmet, és ezeket a képeket akarja megmutatni – írók segítségével. Szombaton nyílnak a kapuk.

El Kazovszkij, Erdély Miklós, Fehér László, Hajas Tibor, Hegedűs 2 László, Hejettes Szomlyazók, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Kőnig Frigyes, Roskó Gábor, Wahorn András – szól az impozáns névsor. A Szent István Király Múzeum modern képzőművészeti anyagát bemutató kiállítóhely 1990 óta üzemel jelen formájában, és a II. világháború utáni időszakból, de leginkább a hatvanas évektől kezdődően mutatja be a progresszív magyar festészetet. A gazdag gyűjtemény jelentős része azonban raktárban rostokol, és az állandó kiállítás se szúrja ki senki szemét: csak öt nappal előre bejelentkezve látogatható.

 

Szűcs Attila: Narancsszüret


Szűcs Attila: Narancsszüret


 

 

 

Nem tudnak ugyanis nyitva tartani – arra sincs pénz, hogy valaki vigyázzon a termekre. Nemrég láttunk már olyat, hogy az elvonások ellen tiltakozva a Nemzeti Múzeum igazgatója maga állt be teremőrnek, Székesfehérváron pedig írók fogják regulázni a képeket tapizó látogatókat. A József Attila Kör, a Szépírók Társasága és a közeli Museum Café szervezésében programsorozat indul, amely eme – írók között vagyunk, ne fukarkodjunk a metaforákkal! – néma tárlatot kívánja „újraszinkronizálni”, jeles és még jelesebb, fiatal és még fiatalabb szerzők közreműködésével. Egy-egy alkalomra megnyílnak a termek, és egy szubjektív tárlatvezetés erejéig nyomába szegődhetünk az alkalmi teremőröknek.
Első alkalommal a szervező, lapunk alkalmi recenzense, Czinki Ferenc mellett rádiókritikusunk, Krusovszky Dénes, egykori egotripperünk, Podmaniczky Szilárd és korábbi kritikusunk, Babiczky Tibor lesz a házigazda (részletek itt). A sorozat számára készült szövegek és a láthatatlan képek közül a narancs.hu tesz közzé válogatást.
Legyen újra látogatható a gyűjtemény: a cél világos, a lelkesedés megvan, a sajtó és a civil szervezetek támogatják – most már csak a csoda hiányzik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.