Ne migránsokat láss, hanem az embert – Alföldi Róbert-interjú a holnapi Narancsban

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 21.

Kultúra

Menekültkérdésről, népszavazásról, színházról beszél többek között Alföldi Róbert, és arról, vezetne-e műsort Andy Vajna tévéjében. Ízelítő a csütörtöki Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Közhelyszámba menő kijelentés, hogy az Orbán-rendszer jót tesz a színháznak, sok a jó téma, erősek az indulatok. Szerinted jöhet egy olyan pont, amikor a közönség már nem akarja az aktuálpolitikát viszontlátni a színpadon?

Alföldi Róbert: Egyrészről azt látom, hogy a szakmában mindenki lehiggadt, anyagi és szellemi értelemben is elfogadták a kialakult színházi működésmódot. Ugyanakkor a színház továbbra is szelepként működik, épp mint a 70-es, 80-as években. Ráadásul pontosan tudható, hogy mely alkotóknál lehet erre számítani. Már nincs belőlük olyan nagyon sok, nem hinném, hogy őket megunná a közönség. Mióta egyre gazdagabb anyagot kínál a valóság a színházcsináláshoz, komoly esztétikai kérdés, hogy mennyire kell direkten fogalmazni. Számon kérik bizonyos ilyen típusú előadásokon, hogy miért mondanak ki mindent, miért fogalmaznak „plakátszerűen”. Ezt az én rendezéseimről is szokták mondani.

MN: Futótűz című, a menekültkérdést is érintő darabod bemutatója januárban lesz a Radnóti Színházban. Itt mennyire fogsz plakátszerűen fogalmazni?

AR: Semennyire, mert már maga a darab is nagyon távol áll a plakátszerűségtől. Arról a mondatról szól, hogy maradj ember. Hogy ne migránsokat láss, hanem ezt a menekültet, meg azt a menekültet, meg a harmadik menekültet. A színdarab klasszikus értelemben mesél el egy történetet, nem értékel, nem rakja speciális kontextusba. A sztori megrázó, és talán sok szempontot felkínál a valóság értelmezéséhez is.

(…)

MN: Az október 2-i népszavazás csak egy újabb kampány a sorban, vagy fordulópontot jelent a magyar közéletben?

AR: Valamiért iszonyú fontos a hatalomnak, mindent bedobnak. Azt hiszem, a foci mellett ennél az ügynél érzékelik, hogy na, most egyet gondol az ország. Itt egységet lehet kovácsolni, hiszen az ellenzéki pártok nagyjából ugyanazt vallják, mint ők, minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy velük van az ország. A népszavazás erős bizonyítéka lehet annak, hogy a Fidesz kormányzása nem szétszedi, hanem egységesíti Magyarországot.

MN: Számodra mi a tétje a népszavazásnak?

AR: Hogy sikerül-e totálisan megfertőzni az agyunkat. És erről nem egyedül a kormány tehet, hanem mindenki, aki valamilyen hatalmat gyakorol vagy valamilyen módon részt vesz a politikában. Minden mindennel össze van keverve. A terrorista a menekülttel. A terrorista az nem migráns, hanem másod-, harmadgenerációs bevándorló, azoknak a gyereke, akiket a keresztény Európa hozott ide bérrabszolgának. Én a terrorista akciókat modern kori rabszolgalázadásnak tartom, összekeveredve iszonyú aljas emberek mesterkedéseivel, mindenféle Isten nevében.

(…)

MN: D. Tóth Kriszta műsorában volt egy mondatod: „ne csináljunk úgy, mintha normális országban élnénk.” Szerinted mitől lehetne normális ez az ország?

AR: Attól, ha nem kellene ilyen interjúkat csinálni velem. Attól például tök normális ország lenne. Ha arról beszélgetnétek velem, hogy mit állítok színpadra, de nem úgy, hogy annak milyen politikai vetülete van.

Folytatás a friss Narancsban!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.