Magyar Narancs: Közhelyszámba menő kijelentés, hogy az Orbán-rendszer jót tesz a színháznak, sok a jó téma, erősek az indulatok. Szerinted jöhet egy olyan pont, amikor a közönség már nem akarja az aktuálpolitikát viszontlátni a színpadon?
Alföldi Róbert: Egyrészről azt látom, hogy a szakmában mindenki lehiggadt, anyagi és szellemi értelemben is elfogadták a kialakult színházi működésmódot. Ugyanakkor a színház továbbra is szelepként működik, épp mint a 70-es, 80-as években. Ráadásul pontosan tudható, hogy mely alkotóknál lehet erre számítani. Már nincs belőlük olyan nagyon sok, nem hinném, hogy őket megunná a közönség. Mióta egyre gazdagabb anyagot kínál a valóság a színházcsináláshoz, komoly esztétikai kérdés, hogy mennyire kell direkten fogalmazni. Számon kérik bizonyos ilyen típusú előadásokon, hogy miért mondanak ki mindent, miért fogalmaznak „plakátszerűen”. Ezt az én rendezéseimről is szokták mondani.
MN: Futótűz című, a menekültkérdést is érintő darabod bemutatója januárban lesz a Radnóti Színházban. Itt mennyire fogsz plakátszerűen fogalmazni?
AR: Semennyire, mert már maga a darab is nagyon távol áll a plakátszerűségtől. Arról a mondatról szól, hogy maradj ember. Hogy ne migránsokat láss, hanem ezt a menekültet, meg azt a menekültet, meg a harmadik menekültet. A színdarab klasszikus értelemben mesél el egy történetet, nem értékel, nem rakja speciális kontextusba. A sztori megrázó, és talán sok szempontot felkínál a valóság értelmezéséhez is.
(…)
MN: Az október 2-i népszavazás csak egy újabb kampány a sorban, vagy fordulópontot jelent a magyar közéletben?
AR: Valamiért iszonyú fontos a hatalomnak, mindent bedobnak. Azt hiszem, a foci mellett ennél az ügynél érzékelik, hogy na, most egyet gondol az ország. Itt egységet lehet kovácsolni, hiszen az ellenzéki pártok nagyjából ugyanazt vallják, mint ők, minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy velük van az ország. A népszavazás erős bizonyítéka lehet annak, hogy a Fidesz kormányzása nem szétszedi, hanem egységesíti Magyarországot.
MN: Számodra mi a tétje a népszavazásnak?
AR: Hogy sikerül-e totálisan megfertőzni az agyunkat. És erről nem egyedül a kormány tehet, hanem mindenki, aki valamilyen hatalmat gyakorol vagy valamilyen módon részt vesz a politikában. Minden mindennel össze van keverve. A terrorista a menekülttel. A terrorista az nem migráns, hanem másod-, harmadgenerációs bevándorló, azoknak a gyereke, akiket a keresztény Európa hozott ide bérrabszolgának. Én a terrorista akciókat modern kori rabszolgalázadásnak tartom, összekeveredve iszonyú aljas emberek mesterkedéseivel, mindenféle Isten nevében.
(…)
MN: D. Tóth Kriszta műsorában volt egy mondatod: „ne csináljunk úgy, mintha normális országban élnénk.” Szerinted mitől lehetne normális ez az ország?
AR: Attól, ha nem kellene ilyen interjúkat csinálni velem. Attól például tök normális ország lenne. Ha arról beszélgetnétek velem, hogy mit állítok színpadra, de nem úgy, hogy annak milyen politikai vetülete van.
Folytatás a friss Narancsban!
