Stohl András: „Előbb-utóbb én is kimegyek az utcára”

Kultúra

A színész azt is elárulta, menne-e a Tv2-höz.

Heti címlapinterjúnkban minden fontos kérdést feltettünk Stohl Andrásnak. Beszéltettük pénzről, színházról, tévéről, politikáról, vadászatról, de még a börtönről is. Kedvcsinálónak íme két rövid részlet:

Magyar Narancs: Említette egy interjúban, hogy már érezte úgy, hogy most kimenne tüntetni, de nem jött össze, mert minden este játszik. Eljöhet az az idő, amikor akár egy előadást is lemondana, mert kimegy az utcára?

Stohl András: Előadást sosem mondanék le, azt nem lehet, de bennem van, igen, hogy kimegyek, annyira elegem van néha.

MN: Az segítene, ha délután, jó időben kezdődik a tüntetés?

SA: Ha lehet egyeztetni, az nem lenne rossz. Az első figyelmeztetésre be kell érnem a színházba, az 18:20-kor van. Félretéve a viccet, előadást színész nem mondhat le, az maga az ősbűn. De a közérzetem afelé visz, hogy előbb-utóbb én is kimegyek az utcára. Egyszerűen nem értem, hogy amikor nap mint nap egyre több dolog derül ki a politikusok és a barátaik ügyeiről, hogyan lehetséges, hogy minden csak két-három napig téma, aztán elfelejtjük, mint egy bulvárhírt.

(…)

MN: Ha hívnák a Tv2-höz, menne?

SA: Még nem hívtak, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy hívjanak.

MN: És akkor mi történne?

SA: Az egy érdekes helyzet lenne. Elvileg az van, hogy te egy színész vagy, vagy egy műsorvezető vagy, és amivel megbíznak, az nem féltetlenül politikai irányultságú. Viszont ott van ugyanezen a csatornán a Tények, ami erősen befolyásolt. A hírműsorok meglehetősen határozott vonalat képviselnek. Na, akkor mi van, mit tesz a színész vagy a műsorvezető? Azt mondom, oké, belefér, mert én csak egy szórakoztató műsort csinálok? Vagy nem fér bele, mert ahol én szórakoztatok, ott megy a Tények is? Ez egy nagy dilemma. Bevallom, nem tudom, hogyan döntenék. Ráadásul a Tv2-nél most van minden, pénz, paripa, fegyver.

Köves Gábor interjúját a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.