Nem Örkény elveszett egypercese került elő. A Keleti pályaudvar peronján kameraerdő, mikrofonállvány, majd felbukkan egy bumfordi mozdony, orrán, a 480 022 H-MÁVTR pályaszám fölött, Weöres 100 matrica, oldalát a költő arcképe és kézirata borítja, és hajszálpontosan úgy áll meg, hogy a mikrofonhoz lépő személyeket ez a sokszorosan életnagyságú arckép kedvére fürkészhesse.
| ||
Ünnepi alkalom ez – tudjuk meg, és nemcsak azért, mert többek között ilyen elegáns eszközökkel ünnepeljük Weöres Sándor 100. évfordulóját. Ahogy az általában szokás, 16.40-kor útnak indul a Corona nemzetözi gyorsvonat a távoli Brassóba, ám ma valami olyasmi lesz a szerencsés utasok kiváltsága, ami nincs benne a menetrendben. No persze, a mai utasok már eleve szerencsések, hiszen nagy részük a tusnádfürdői szabadegyetemre igyekszik, ami a nemzeti agywellness több évtizedes terepe. Ám eddig a vonat utasainak jelentős mennyiségű alkoholfogyasztással, irredenta dalok éneklésével, ne adj’ isten, harsány szőröstalpúzással kellett elütniük a korántsem rövid menetidőt – mostantól másféle szórakozás akad: Bálványos az idén már Kőbánya felsőn elkezdődik.
Balatoni Mónikától, a KIM államtitkárától tudhattuk meg, mégis hogyan. „A MÁV Zrt. mintegy önmagát is újrateremtve hozzájárult egy olyan kulturális tartalomhoz, ami reményeink szerint az elkövetkező jó pár órában egy jelentős és emlékezetes utazáshoz készít elő egy mozdonyt, és teszi lehetővé, hogy a Bálványosi Szabadegyetemre befusson.”
| ||
Persze megtudhattuk, hogy nemcsak a Weöressel felmatricázott mozdony enyhíti az utazás gyötrelmeit, van itt más szenzáció is. A vonat ún. témavonatként teszi meg az utat, ami azt jelenti, hogy menet közben a Helikon Kiadó nemrégiben megjelent Weöres-életműsorozatának legújabb kötetéből olvasnak fel Hűvösvölgyi Ildikó, Csomós Lajos és Gulyás Attila színművészek. Az államtitkár mindehhez még annyit fűzött hozzá, hogy ez a vonat azért is mérföldkő (sic!) a Weöres-év centenáriumi rendezvénysorozatában, mert „amikor azt mondjuk, hogy Weöres Sándor költészete határtalan, akkor ez a ma induló utazás mutatja meg számunkra a legjobban, hogy miképpen lehet határokon átívelő kultúrával így (sic!) megjelenni, hogy lehet megérkezni és elindulni, hogyan lehet ennek a végtelennek a részévé válni. Az anyaország üzen a határontúliaknak. Ez a közös erő, ez a közös összetartozás élmény, a sátorban való közös megjelenés, ahol a művészek olyan gondolatokat tudnak közvetíteni, amelyek egyetemesek, ám Weöres Sándort csak magyar nyelven lehet érteni és értelmezni, csak magyar nyelven lehet játékosan, mondókaként mondogatni, és filozófiáját is csak azon magyar belső értékek mentén lehet értelmezni, ami túlmutat a hazafiasságon, mégis egy egyetemes gondolatot takar.” Miszerint idegen nyelvekre lefordítani – basszus, határokon átívelően – marhaság is lenne; innen is gratulálunk államtitkár asszonyomnak!
Az egyetemes gondolat azonban Pál László, a MÁV Zrt. pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettesének tájékoztatójából is odaköszön. „A vasút nemcsak utazási eszköz, hanem a magyar ipartörténetnek és kultúrának is szerves része. A sínek, a vonatok generációkat kötnek össze úgy, ahogy Weöres Sándor munkássága is” – mondta Pál, majd hozzátette: „Örömteli, hogy nekünk, vasutasoknak is lehetőségünk adódik az irodalom hírét vinni mindennapi munkánk során. Az egy hónapja elkészült Weöres Sándor mozdony szorosan illeszkedik a nemzeti vasúttársaság társadalom irányába ható stratégiájához.”
Nos, a vezérhelyettes szavai leginkább úgy értelmezhetők, hogy sokkal jobb verset olvasni, mint azon idegeskedni, hogy késik a vonat, koszos a vécé, arról nem is beszélve, hogy van egy-két hírhedt járat, amelyre csak csomagok és értéktárgyak nélkül ildomos felszállni. Bezzeg a szellemi értéket senki nem akarja ellopni tőlünk. Ha mégis, legfeljebb azért lop valaki például költőt, hogy a nevét ráragassza egy mozdonyra.
A vonat menetrend szerint, holnap reggel 8.01-kor érkezik Tusnádfürdőre.
