MaNcs 30. évf. 20. sz. (2018-05-17)
Új, ámbátor hivatalba csak lapzártánk után lépő agrárminiszterünk, Nagy István a parlamenti meghallgatásán azt mondotta, hogy az ország hústermelését drasztikusan fenyegető afrikai sertéspestist egy „migráns” eldobott szendvicse hozta Heves megyére.
Egy hete azzal állt elő az egyik fideszes napilap, hogy a „Gyárfás Tamás ügye államtitkokkal tarkított politikai botrány” lehet, és ez az atombomba szeptemberben robban. (A szeptember észszerű céldátum, hiszen a nyár első felében a főnök a labdarúgó vébével lesz elfoglalva, a második felében pedig pihen és lélekben rákészül az új foci- plusz politikai idényre).
Vona Gábor mondott egy csodálatos mondatot a Jobbik hétvégi tisztújító kongresszusán. Eszerint pártja „nem elveszítette, hanem nem nyerte meg” a választást. Jó, hogy ezt mondta az egészen az elnökségi tagságig visszalépő volt elnök, mert a Jobbik az országgyűlési választások óta úgy viselkedik, mint akit ronggyá vertek.
Szüleik hét éve, népszámláláskor adott válaszai szerint Magyarországon a 14 év alatti gyerekek körülbelül 8, más felmérések kérdezőbiztosainak ítélete szerint (a romákra vonatkozó statisztikákból kiindulva) jó 15 százaléka cigány.
A felelősség mindegyik ellenzéki párté, egyiküknek sincs joga többit bűnbakként megjelölni.
Donald Trump a múlt héten bejelentette, hogy felmondja a három éve megkötött iráni atomalkut. Ez heves felzúdulást keltett a nyugati szövetségesek körében éppúgy, mint a Közel-Keleten. Mi vezethetett a döntéshez?
A macedón médiában is terjeszkedik a magyar Ripost tulajdonosa, aki már Szlovéniában is bevásárolt. A Habony Árpádhoz közel álló befektető ezúttal is a nacionalista jobboldalt támogatja, és a háttérben ezúttal az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
A kormány 9 milliárd forintos munkásszállóprogramot hirdetett. A kádári szocializmust megidéző intézmények építését sokan nem tartják jó ötletnek, igény azonban valóban lenne rá.
Azt írta Tumblr-oldalán, be kell csukni az MSZP-t azért, hogy megmeneküljön a szocpárt. Ez annyira erős ötlet, hogy egyből interjút kértünk tőle, hiszen lehet, ő lesz nyáron a következő MSZP-elnök. Talán az utolsó!
Másodszor rendezték meg Szegeden a híres amerikai operatőr emlékének szentelt filmfesztivált, ahol négy nap alatt több mint száz film volt a termés.
Fabio Grassadoniával közös filmje, a Szicíliai kísértettörténet a Cosa Nostra hírhedt gyermekgyilkosságának históriáját transzformálja sötét tündérmesévé. A szicíliai rendezőpáros fiatalabb tagját telefonon értük utol.
A rádiózás hőskorától egészen a közelmúltig a kívánságműsorok számítottak a legnépszerűbb produkcióknak az éterben. Egy bizonyos kor fölött ki ne emlékezne egy-egy legendás műsorfolyamra, a hozzá tapadó rádiós személyiséggel együtt, Cseke László Teenager partyjától a Komjáthy György-féle Csak fiataloknak!-on át B. Tóth László Poptarisznyájáig.
A műfajteremtő francia-spanyol zenei kalandor immár húsz éve járja a világot bandájával és „salsamuffinnak” nevezett zenéjével. Jubileumi turnéjuk keretében a Budapest Folk Festen is fellépnek.
1970 az Illés-zenekar éve lehetett volna, mégsem az lett.
Egyszerre könnyű is, nehéz is megérteni azt, hogy Paul Hindemith zenés színpadi életműve miért nem épült be úgy istenigazából a hazai operarepertoárba a maga idejében. Könnyű, hiszen az avantgárd kísérletező kedv, az intellektuális bátorság és a fanyar humor Hindemithre oly jellemző, szabadságélményt árasztó elegye nemigen hatott ideillőnek még a múlt század operai arany- és ezüstkoraiban sem.
A jó hír, hogy született egy higgadt, tudományos szemléletű, összefoglaló könyv az álhírek és összeesküvések mechanizmusáról. A rossz hír, hogy a téma annyira aktuális, hogy könyvnek kellett születni róla.
Zsámbéki Gábor rendezése a tárgyilagos vizsgálat kedvező feltételeit teremti meg, a sok-sok apró részlet szinte laboratóriumi körülményeket idéz, s az egy esetre szűkített világ körbejárhatóságát, a percepció kiélesedését segíti elő. Spiró drámája, a Széljegy is ilyen, a történet szikár egyszerűséggel koncentrál az átverés esetére.
Május végén lesz 70 éves, a kerek évforduló alkalmából ültünk le beszélgetni. Hofi, Bödőcs, Mándy, Csurka és Szittya Attila Bendegúz is szóba került.
Az elmúlt években feltűnően sok volt a láthatóan nem túlgondolt, a giccs bemutatásától sem visszariadó töltelék kiállítás a Ludwig Múzeumban. Ezek mellett azért láthattunk néhány hiánypótló életmű-kiállítást, illetve a környező, volt szocialista országok művészetét bemutató tárlatot. Az intézmény vállaltan egyik kiemelt feladatának tartja a Közép- és Kelet-Európai művészeti színtér kutatását és bemutatását, Albánia és Koszovó után most Permanens forradalom címmel az ukrán képzőművészet nagyjából utóbbi másfél évtizedéből nyílt válogatás.
Egy televíziós sorozat váratlan sikere és egy több mint három évtizede már nem aktív sorozatgyilkos leleplezése újból e szörnyű bűnelkövetőkre irányította a figyelmet.
Miben dönthetnek, és mennyi pénzzel gazdálkodnak? Hogyan tűnhetnek el milliók és mi történik, ha a lakók majdnem összeverekednek egy közgyűlésen? A közös képviselők világában jártunk.
A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban bedobozolták, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. A csillagászok fogják a fejüket, de a fenntartó szerint minden a terv szerint halad.
