Tartalom

MaNcs, XII. évf. 21. szám, (2000.05.25.) (2000-05-25)

Egotrip

Egotrip

Várhegyi éva: Ekotrip (Előrelátás)

Nem értem, miért váltott ki ekkora izgalmakat a pénzügyminiszter legújabb bejelentése a kétéves költségvetés ötletéről. Inkább üdvözölni kellett volna a javaslatot, hiszen ez újabb bizonyítékát szolgáltatja kormányunk kreativitásának meg annak, hogy nemcsak érti, de maga is írja az új idők új dalait. Amiben természetesen a magyar nyelv is újraértelmeződik. Miként a parlamenti gyakorlatban a hetenkénti kifejezés azonos értelművé válhatott a háromhetenkéntivel, úgy most miért ne válhatna azonossá az évenként a kétévenként fogalommal, legalábbis a költségvetés vonatkozásában.

Egotrip

Podmaniczky Szilárd: Déli verő (A mákvakság)

A házigazdám az angolnás meséje után hosszan elgondolkodott, nyilván azon, hogy képes vagyok-e egymás után két történetet meghallgatni, és amikor látta rajtam, hogy vámpíreszku méretű füleimmel feléje legyezek, megint az ég felé bökött, de ezúttal alacsonyabban, elvégre későre járt már, és ki tudja, éjfél után hol kezdődik az ég.

Para

Egotrip

Kovács Imre: én

Most kimegyünk innen, mondom a tapírnak, kimegyünk tehát, és ott legelhetsz, ott, a László kórház előkertjében, aztán majd felhívjuk Iimet, te is beszélhetsz vele, na jó, mondjuk beleszuszoghatsz a kagylóba, míg meg nem jön a taxi, addig szuszoghatsz bele. A taxi nem jön, a tapír szuszog, de egy eddig háttérben lévő zsírpapíron végre megjelennek az angyalok, eleinte koszvadt, tétova szárnyakkal, aztán már bátran, két ujjperec között átfogva a jövőt. Repülni fognak, mondom, de az állat nem figyel, saját farkát kergeti, szinte direkt, hogy egyedül maradjak azzal, ami most először jön ki ilyen tisztán: szerelmes vagyok, mint egy állat, legyen hát tapír, mondom lenézve a legelésző lényre, majd felnézek ostobán oda, ahol tényleg kék a kék, nevezzük nevén: májusi égbolt, nonstop, persze, de éppen zárva van, csak tessék-lássék hordja a felhőket, rakja fel a nem látszó csillagokat, amik a nap elől lekoptak az égről a közismert dal szerint, amit talán a Sátán súgott, de áldását adta rá Jézus király, aki minden fénynek birtokosa és szponzora, tehát nem tévedett most sem. Ilyen a fény, még akkor is, ha éppen egy tapír szemében játszik.

Publicisztika

Publicisztika

Barotányi Zoltán: árnya, árnya a madárnak (A kommunizmus és a nácizmus méricskéléséről)

A konferencia, amit a múlt hónapban rendezett Budapesten a XX. Század Intézet, s amelyre a honi jobboldal jelentős erőket szervezett, a "kommunizmussal való szembenézés" jegyében telt. Miért nem képesek szembenézni a múlttal az érintett kelet-európaiak (tisztelet a kivételnek), miért állnak ki az első pillanatra vállalhatatlan eszme mellett még ma is befolyásos nyugat-európai személyek, és folytatják a volt szovjet rezsimek apológiáját, ahelyett, hogy a nála sem jobb, sem rosszabb nácizmussal sorolnák párba - hangzott e tanácskozás kérdése. Persze felvetődhet egy másik kérdés is, nevezetesen, hogy miért olyan fontos egyesek számára a szovjet típusú rezsimek bűneinek versenyeztetése a náci rémtettekkel, hogy miért is kell hullahegyeket komparatíve egymás mellé tornyozni?

Publicisztika

Besszre játszanak

Az első információk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank leányvállalataként fungáló bécsi CW Bank hitelkihelyezési gyakorlata némiképpen nagylelkűnek mondható, 1996-ban érkeztek el az MNB akkor második mandátumának elején járó elnökéhez. Akinek magának, jegyezzük meg, e gyakorlathoz édeskevés köze volt. Surányi ekkor megtette, amit megtehetett: leállítatta az azóta részben megszűnt, részben végelszámolás alatt álló kelet-európai országocskák titkosszolgálataihoz köthető fantomcégeknek folyósított kifizetéseket, majd kirúgta, akiket ki kellett, és hozzálátott a kábé 1 Postabank méretű csődtömeg felszámolásához. A CW Bankot auditorok, felügyelők és egyéb szaglászok hada szállta meg, és jutott - ha minden igaz - arra a következtetésre, hogy a CW Bank követelései jobbára bizony behajthatatlanok. Ez a hajó elment, rajta Biszer Dimitrov a kapitány, fedélzetén nemzetközi sipisták integetnek a magyar adófizetőknek, s bár fehér zsebkendőjük könnynedves, orcájukon mosoly, zsebükben pedig dollárkötegek virulnak.

Publicisztika

Házat, hazát

A zámolyi romák - akik peripetiája lassan az elmúlt évek legszégyenletesebb magyar ügyévé nőtte ki magát - nem akarnak beköltözni azokba a házakba, amelyeket kisebbségi önkormányzatuk, az Országos Cigány Önkormányzat épített nekik Zámolyon. A házakat az OCÖ-re hagynák, árukból pedig szerte a megyében vennének lakásokat. Ha ez nem megy, kivándorolnak.

Belpol

Belpol

Kulturális hírek

Színházi FesztiválokRöviddel az Alternatív Színházi Szemle után egymáshoz kapcsolódva három színházi fesztiválra kerül sor a következő hónapban.Május 26. és június 4.

Belpol

Cyber hírek

Feltörték a Külügyminisztérium honlapjátMúlt csütörtök este ismeretlen számítógépkalózok feltörték a magyar Külügyminisztérium weboldalát, és egy infantilis, a miniszterelnököt kritizáló versikét helyeztek el rajta. Az akciót a magát Diablónak nevező hacker, a PentaGuard hackercsoport tagja vállalta.

Belpol

önkényes lakásfoglalók: Minden részvét nélkül

A szociális kérdésekben a büntetőjog szigorát előszeretettel használó kormány újabb és újabb gesztusokkal igyekszik elnyerni a "rendes" szavazópolgárok bizalmát: most épp a - többségében roma - önkényes lakásfoglalókkal játszatják el a bűnbak szerepét. Akik, ha lakni akarnak, s ezért az önkormányzatok által nem használt lakásokba költöznek, március elsejétől - Juharos Róbert fideszes képviselő javaslatára - már "társadalomra veszélyes cselekményt" követnek el, ami 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy 60 napig terjedő elzárással büntethető. Lapzártánk után szavaz a parlament Juharos másik javaslatáról, amely meggyorsítaná a kiköltöztetésüket: a jövőben nem kellene az önkormányzatnak a (független) bíróságok "töketlenkedésére" várnia, hanem a jegyző is elrendelhetné a lakás kiürítését, a végzéstől számított három vagy nyolc napon belül pedig az önkényes visszahullhatna oda, ahonnan jött: az utcára.

Belpol

A taksonyi szemétlerakó két élete: A föld azé, aki elszennyezi

Az élő szervezetbe kerülve már kis mennyiségben is akut vagy krónikus egészségkárosodást, illetve mérgezést okoznak. Egy részük bizonyítottan rákkeltő. Különböző mechanizmusok révén ásványi és szerves anyagokban feldúsulnak, és hosszú ideig tárolódnak, majd a táplálékláncon keresztül eljutnak egészen az emberi szervezetig. A legfontosabbak: a cink, réz, króm, kadmium, higany, ólom, nikkel.

Belpol

A Környezetvédelmi Minisztérium mint sóhivatal: Politikai kannibalizmus

Pepó Pál a legszívesebben államtitkárt reggelizik. Eddig nyolc államtitkárt (illetve helyettes államtitkárt) és egyes becslések szerint 32 egyéb vezető beosztású alkalmazottat távolított el a Környezetvédelmi Minisztériumból. De ha ez nem lenne elég, a szaktárca és intézményei állományát újabban olyanokkal tölti föl, akik mondjuk a vendéglátó- vagy a faiparban szereztek ugyan tapasztalatot, a környezetvédelemben viszont aligha.

Belpol

Vita az egészségügyi finanszírozás reformjáról: Szempontok

A Pénzügyminisztérium (PM) számára az lenne az ideális, ha már az év elején azzal kalkulálhatna, hogy a kórházak nem lesznek veszteségesek. Az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) szakértői szerint viszont gyakorlatilag a hatvanas évek keretgazdálkodási rendszerét szeretné visszaállítani a PM, legalábbis erre következtetnek a sajtóban kiszivárgott információkból. Ezzel szerintük értelmét vesztené az elmúlt évek megannyi erőfeszítése, amelyekkel a kórházakat szép lassan sikerült rászoktatni a piaci szemléletre, vélekednek egészségügyi szakértők. A PM viszont a költségvetést félti.

Külpol

Külpol

Fidzsi: Szagszerű csíny

Fidzsi idő szerint kedden délben három eset volt lehetséges: vagy megerősíti hivatalában Ratu Sir Kamisese Mara köztársasági elnököt a Bose Levu Vakaturaga, vagyis a Főnökök Nagytanácsa, és akkor a puccsista George Speight ígéretéhez híven visszalép az összes követelésétől, vagy Speight mellé áll, vagy pedig nem áll ugyan mellé, ő viszont szót szeg. Az utóbbi két lehetőség bármelyikének megvalósulása azonban aligha vezet jóra.

Képzőművészet

Képzőművészet

53. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Ismerősök

Az idei nem nagyon különbözött a tavalyitól: volt egy vörös szőnyeg, egy fesztiválpalota, huszonhárom versenyfilm és vagy harmincezer hivatalos akkreditációval bíró résztvevő, közöttük hatszáz fotós és mintegy háromezer újságíró. Mindenki tette a dolgát: a vörös szőnyeget már 9-én leterítették, a sztárok 10-étől szorgalmasan sétálgattak rajta, a fotósok megszállottan kattogtattak rájuk, az újságírók pedig megírták az egészet. Állítólag voltak valahol filmek is, de azokat nem nagyon láttuk, amit tudni kellett róluk, fel-felcsipegettük az interneten.

Könyv

Könyv

Millenniumi emlékművek, műemlékek: Ej, mi a kőhalom

Beindult a nagyüzem, az elsősök megkapták a kétkötetes olvasó- és daloskönyvet, a postaládába becsusszant a millenniumi év koronás nyitányát megörökítő színes füzet, az előttünk álló, május 26--28-i hétvégén az ország huszonkilenc települése kap millenniumi zászlót valamelyik fontos embertől, miközben ugyanennyi asszony teszi azt, amit egy zászlóanyának tennie kell; a beszédírók a mondataikat, a szobrászok Szent István arcát pofozgatják, a romok megújulást, az emlékparkok kertészeket, a szerencsés művészek ösztöndíjat várnak.

Könyv

Az osztrákok ´56-ja: Húsrágó, hídverő (Bockerer 3)

Ne lőjetek! - sikoltja az osztrák Lena, Gustl nője a hangosbemondóba ékes szovjet nyelven az andaui híd osztrák oldalán valamikor 1956 novemberében, az orosz katonák legnagyobb megdöbbenésére. És persze minden magyar menekült sértetlenül hurcolkodik át a szép és szabad világba. És még nem is ez a legkínosabb jelenet az osztrák rendezőmatuzsálem, Franz Antel trilógiává duzzadt etűdjeinek utolsó darabjában. A 87 éves mester már elkövetett egy s mást az osztrák nemzeti mítosz építésének nemes célzatával.

Zene

Zene

Könyv: Náluk, Auschwitzban (Tadeusz Borowski: Kővilág)

Elképesztő mondatok. Elképesztő mondatok vannak ebben a könyvben. Olyan mondatok, hogy olvastuk után az ember bármit tesz, szégyelli magát. Szégyelli magát, hogy ma él, hogy egyáltalán él, hogy élni akar, hogy látni akarja felnőni a gyerekeit. Szégyelli magát, amiért tovább olvas, a következő elképesző mondatig és az azután következőig, hogy kíváncsi a történetre. Az összes történetre, aminek nem lett volna szabad soha megtörténnie, pláne megismétlődnie újra, tegnap is, ma is. És szégyelli magát, ahogy mindezt megpróbálja verbalizálni, gépbe ütni, mondván: dolgozik. És mégsem tehet mást. Borowski elképesztő, elviselhetetlen és alapvető. Hihetetlen, és mégsem lehet nem elhinni, amit ír, kegyetlenül pontos, kíméletlenül őszinte. Olvasni kell.

Zene

A nyomába szegődött (Rokia Traore)

Nagyon szívesen elmondtam volna: az utóbbi két-három évben messze Rokia Traore volt a legüdvözítőbb afrikai felfedezettem. De nem kérdezte senki. Így hát nem kis aggodalommal indultam bécsi lemezbemutatójára: akkor most megeshet, hogy csak magamnak írok róla?

Zene

Lemez: Tűzön-vízen (Patti Smith: Gung Ho)

Ismeretes, hogy Patti Smith hosszas, gyakorlatilag tizenhét éven át tartó elvonulását követő újbóli nagyvilág elé lépését miféle tragédiák katalizálták a kilencvenes évek közepén: elvesztette a testvérét, Toddot és a férjét, az Ex-MC5-os Fred "Sonic" Smitht, s búcsúznia kellett barátaitól, Allen Ginsbergtől és William Burroughstól is. Ebből a megrázkódtatásból született az 1996-os Gone Again, majd rá egy évre a Peace and Noise lemez, és ez vezetett ahhoz is, hogy Patti újból turnézni kezdjen, nem utolsósorban azon célból, hogy emlékeztessen: történjék bármi, élni és folytatni kell.

Zene

Lemez: Visszafogottan (Lou Reed: Ecstasy)

Az már biztos, hogy az idei év sem telik eseménytelenül a jó öreg Lou Reed számára. Cirka négy évtized alatt felhalmozott lírai munkásságát még tavaly rendezte kötetbe, s ez a kiadvány idén februárban napvilágot is látott a világ szerencsésebb pontjain Pass Thru Fire: The Collected Lyrics címen; aztán ott van a Robert Wilson színházi rendezővel (kivel is volt már egy közös ügye anno, mégpedig a Time Rocker-projekt) összehozott, Edgar Allen Poe írásain alapuló színdarab, a játékos című Poe-try - a hamburgi Thalia színházban március folyamán sikerrel debütált és jelenleg is műsoron levő darab forgatókönyvét és zenéjét Reed egymaga hozta össze. S végül a nyár folyamán vár még rá egy, ez idáig publikálatlan fotóiból összeállított kiállítás megnyitása Franciaországban, persze az aktuális turné mellett, amely koncertkörút során úgy fest, megfordul majd nálunk, a Sziget nagyszínpadán is. Ha pedig turné, akkor új lemez. S valóban, az Ecstasyra keresztelt korong néhány hete már a lemezboltok polcain terpeszkedik.

Tudomány

Tudomány

Kullancs (A mások vére hajtja)

A lelkiismeretes kiránduló egy-egy túrára nemcsak bicskával, hátizsákkal és kulaccsal szerelkezik föl, hanem gondol a kullancsveszélyre is. Zárt ruhát ölt, beoltatja magát, rovarirtót ken a testére, és ha hazatért, nem azért tanulmányozza karját és combját, hogy megvizsgálja, mennyit erősödött a hegymászástól.

Tudomány

Piac (A tavasz kimaradásának hatása a spárgára)

A Sokadika sorozat szerzője persze nem lehet a primőrök megszállottja, illetve hülye lenne bevallani, hogy márciusban szőlőt zabál, de mondjuk az még nem olvasóbarátságtalan, ha elmondja, hogy boldogan pásztáz a már nem unikum, de még nem fás zöldségek között, ha járandóságát meghozza a postás.