„30 like, és kiteszek egy olyan beszélgetést, amin fél évig sírni fogtok” – kezdi egy 16 éves lány a Facebookon, és ezt két napig tartó kommentáradat követi. A célpont, a feltöltött beszélgetés alanya a közösségi oldalon végigkövetheti, amint szerencsétlenül elsült ismerkedési próbálkozását egy halom ismeretlen kineveti. Az iskolai piszkálódás és csúfolódás ezzel egy új szintre lép: az áldozat nem csupán a tanterem, hanem az internet „mindenkinek közlő”, „mindent archiváló” közössége előtt érezheti megszégyenítve magát. Ez a cyberbullying – basáskodás a neten.
A cyberbullying tulajdonképpen az elektronikus zaklatás egyik formája. „A fájdalom- és sérelemokozás szándékával bántalmaznak valakit lelkileg, különböző, ismétlődő formákban, e-mailekben, instant message-eken keresztül” – mondja dr. Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) cyberbullyinggal foglalkozó szakértője. Míg az internetezés hajnalán attól tarthattak a szülők, hogy az idegenek, a gonosz felnőttek jelentenek veszélyt a gyerekekre, itt egy evolúciós továbblépés történt: ismerősök, vagyis a saját kortárscsoport köréből kerül ki az elkövető és az áldozat egyaránt. Már egy fotó is elég, hogy olyan feliratok, kommentek kerüljenek alá, ami akár becsületsértést jelenthet. Az online bántalmazás lehet befeketítés, kiközösítés, támadássorozat, flaming (ami a húzósabb, szándékosan provokált online veszekedéseket jelenti), személyiséglopás, kibeszélés, csalás, zaklatás, fenyegetések vagy éppen az úgy nevezett sexting, amely során az elkövető szexuálisan provokatív képeket vagy szexuális tartalmú szöveget küld valakinek. Ráadásul az iskolában sokszor csak viccnek induló csipkelődések amint felkerülnek a netre, elvesztik kontextusukat; az áldozat a mimika, a személyes jelenlét hiányában sokkal komolyabbnak érezheti a fenyegetést, mint amilyen az valójában.
Ugyanabban a térben
A veszélyre néhány szélsőséges külföldi példa hívta fel a figyelmet. A 15 éves Amanda Todd (képünkön) esete már a magyar fiatalok körében is nagy nyilvánosságot kapott. A lány, miután egyszer meggondolatlanul feltöltött magáról egy félmeztelen képet, abszolút célponttá vált, az őt ért iskolai és internetes bántásokról készített youtube-videó segítségkérését pedig senki nem vette komolyan. „Ő kinyúlt, de úgy érezte, senki sem segít. Mert lehet, hogy az egész világtól kért segítséget, de senkitől sem személyesen. Ez még talán rosszabb. Tudni kell, kihez érdemes fordulni” – mondja Parti Katalin. De nem Amanda Todd volt az egyetlen, aki öngyilkosságot követett el: októberben a 15 éves amerikai Felicia Garcia, novemberben a 12 éves ír kislány, Lara Burns vetett véget életének a cyberbullying miatt. „Könnyű erre fogni, mert ennek van nyoma. De általában ez már csak az utolsó csepp.” A jelenség megismerése és a hasonló esetek elkerülése végett több kampány is indult, illetve folyamatos kutatások és projektek igyekeznek átláthatóvá tenni a problémát.
Magyarországon a T.A.B.B.Y. (Threat Assessment of Bullying Behaviour in Youth on The Internet) 2011 óta zajló kutatásai mutatják a gyerekek érintettségét. (A cyberbullyinggal kapcsolatos kérdőív kitölthető a honlapukon.) Az Európai Unióban az iskolás gyerekek 75%-a rendelkezik profillal valamely online közösségi oldalon, ez a szám Magyarországon 82%. „11 és 18 éves gyerekeket vizsgáltunk, nekik csak 7,8%-a nem rendelkezik profillal, 45%-uk több online közösségben is bent van. Az áldozat ezért bizonytalan, nem tudja pontosan, ki indította el a bántó üzenetet, emiatt az egész még fenyegetőbb lesz. Bár sok esetben az iskolai bántalmazások összefüggenek az online térben elkövetett bullyinggal” – mutatja a számokat Parti Katalin. „A kiskamasz korosztály van leginkább kitéve ennek a veszélynek, hiszen ebben a korban éleződnek ki a konfliktusok az iskolatársak között” – mondja Senkár Éva, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa. Általában lelkileg sérülékenyebb gyerekek állhatnak a célpontban, de az iskolai bullying már régi jelenség, csak épp a médium változott. Parti Katalin szerint: „ez most annyiban más, hogy az internet korlátlan elérhetőséget biztosít. Nincs menedék. Ha hazamegy, sem tud kikapcsolódni. A közösség, akitől a támogatást várja, ugyanabban a térben van, mint akitől a támadást kapja.”
Tudatlan szülők
Ráadásul a szülők, tanárok sokszor nem is tudnak a problémáról. „Ha alapvetően olyan családi háttere van valakinek, ahol megbeszélhetők a gondok, az a szerencsés helyzet. De legtöbbször nem ez a tapasztalat. A szülő sokszor nem ismeri fel, hogy az interneten ilyen komoly dolgok történhetnek, nem kérdeznek rá, mi történik ott a gyerekkel” – mondja Senkár Éva. A tanárok többsége, akiket megkérdeztünk, azt nyilatkozta, szerencsére nem tapasztalt még ilyen jelenséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs is. „A gyerekek hamarabb érnek, 7–8. osztályban már lezajlottak ezek a harcok, már túl vagyunk rajta szerencsére” – mondta egy osztályfőnök. „Leginkább a lányok csinálják ezt. Bár volt olyan is, hogy valaki az egyik lány asztalon hagyott telefonjáról végiglájkolta az összes pornóoldalt. De nem ismerte a lányt, ez csak egy hecc volt” – hangoznak az iskolások történetei. Mások azt mesélték, hogy bár a szülők még nem akarták engedni a Facebookot, az egyik osztálytársnőjük a másik nevében hozott létre profilt úgymond szülinapi ajándékként. Kimaradni tehát az online közösségből nem lehet. Ezért is marad el a segítségkérés a szülőktől: az internettől való eltiltás ugyanis fenyegető, és még inkább kínos lehet a társakkal szemben, gondolják a kiskamaszok.
„Éppen ezért nagyon fontosnak tartom a kortárs mentorképzést; a Tabby során 80 mentort képeztünk, akik segíthetnek a többieknek” – meséli Parti Katalin. Ha pedig van már valaki, akivel az áldozat megbeszélheti a problémát, akkor jöhet a megoldás technikai oldalon. „A problémákat lehet jelezni a Biztonságosinternet Hotline-nak (www.biztonsagosinternet.hu), akik együttműködnek a rendőrséggel, internetszolgáltatókkal. Itt lehetőség van bejelenteni azokat a weboldalakat, melyeket sértőnek, károsnak tartunk, és a kiskorúak fejlődésére veszélyt jelenthetnek” – mondja Senkár Éva.
A legfontosabb a prevenció, a fiatalok figyelmének felhívása erre a veszélyhelyzetre: „a gyerekeknek felvilágosító foglalkozásokon szükséges részt venni, vagy informatikaórán az iskolában is tanulhatnak erről. A szülők, felnőttek pedig legyenek kíváncsiak arra, hogy mi történik a gyerekkel az online felületeken.”
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (www.kek-vonal.hu). Lelkisegély-vonal: a 116 111-es telefonszámon elérhető, ingyenesen hívható, 24 órás vonal gyerekeknek, fiataloknak.
