A néma szobor 2. – Utcát Lugosi Bélának!

Lokál

A Városligetben lévő Lugosi Béla-mellszobor továbbra is mélyen hallgat titkairól. Az illetékesek nem tudnak róla, az alkotó ismeretlen, az információk pedig rejtélyesek. Miért nincs a szobornak története?

A Lugosi Bélát mint Drakulát ábrázoló szobor már lassan tizenegy éve áll a Mezőgazdasági Múzeum egyik szoborfülkéjében, anélkül, hogy bárki tudná, milyen körülmények között került oda. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a jelek szerint egy nem hivatalos szoborról beszélhetünk, amivel se a műemlékvédelem, se a főváros, se az illetés múzeum nem törődött semmilyen szinten. Mint már előző cikkünkben írtuk, a dolog pikantériája, hogy a Mezőgazdasági Múzeum épülete műemlék. Tíz évvel ezelőtt, amikor a szobor egyszer csak megjelent, az intézmény nem próbált utánajárni a dolognak. Nekik elég volt az, hogy tőlük nem kért az elhelyezésre senki engedélyt, és ők sem kértek fel senkit erre a munkára, illetve a műemlékvédelem felé sem jelezték a szobor létét. Ne csodálkozzunk hát, ha az illetékes szerv (Budapest Főváros Kormányhivatalának Kulturális Örökségvédelmi Irodája) is csak a megkeresésünkkor szerzett tudomást a szoborról.

„Sok a papírmunka”

A műemlékvédelemnél kissé nagy a bizonytalanság: a honlapon megtévesztő információk vannak a műemlék-felügyelőkkel és az ügyfélfogadási renddel kapcsolatban is. Továbbá sem a telefont nem veszik fel, sem a hivatali e-mailre nem válaszolnak. Nincs ezzel gond, személyes megkeresésre már sikerült velük kapcsolatba lépnünk.

false

Egyfajta, az okmányirodákra jellemző nyüzsgésre és káoszra számítottam, de szerencsés csalódást ért, az eddig elérhetetlen Tasnádyné Kovács Borbálát az irodájában találtam, egy telefon és egy számítógép társaságában. Sajnos nem tudott a segítségemre lenni, hiszen – mind mondta – ő csak egy éve vette át a XIV. kerület műemlék-felügyeletét, és még igazán új neki ez a terület, és nem, nem hallott a szoborról. Miért is hallott volna? Elődje, Lampert Rózsa – akihez már tíz évvel ezelőtt is a XIV. kerület tartozott – sem rendelkezik információkkal az üggyel kapcsolatban. Itt megint zavarba jöttem, hogy esetleg rossz helyen kopogtatok, nem is nekik kéne erről tudni stb. De Tasnádyné megnyugtatott: hozzájuk tartozik ez a dolog, igen, nekik kéne erről tudni, és valóban ehhez a szoborhoz engedélyek kellenének. De akkor mégis, hogy lehet az, hogy már tíz éve ott van ez a szobor egy műemléken, és a kutyát nem érdekli? Egy műemlék-felügyelőnek nem kell időnként terepmunkára mennie, szétnézie a kerületében és ellenőriznie, hogy minden műemlék rendben van-e, nem rúgta ki senki Vajdahunyad várának oldalát, vagy ilyesmi? De, kellene, csak – ahogy azt bent megtudtam – sok a papírmunka.

Szép kis mese

A Mezőgazdasági Múzeumnak egyébként kifejezetten kedvez a szobor titokzatossága. Rengeteg turistát érdekel a történet nélküli szobor „története”. Mint korábban írtuk: vártörténeti séták alkalmával látogatókat szórakoztatnak az „egy tíz évvel ezelőtti hajnalon történt” kezdetű mesével. A Narancs nyomozása azonban kisebb bombát robbantott az intézményben, hiszen attól félnek, hogy a cikk nyomán a műemlékvédelem most rájuk rúgja az ajtót, és jól megbünteti őket, amiért annak idején nem szóltak a szoborról. De miért is szóltak volna? Legalább van egy jó sztori, amit mesélhetnek. A legenda szerint ugyanis egy akkoriban ott forgató filmesstáb hagyhatta ott emlékül a szobrot. Ki is kértük a tíz évvel ezelőtti forgatási engedélyek adatait, de sajnos informáciok helyett azt a választ kaptuk, „hogy a számviteli bizonylatok, illetve azok alátámasztását szolgáló nyilvántartások (analitikus, részletező nyilvántartások, kimutatások, szerződések stb.) megőrzési ideje nyolc év”. Ezért tehát nem áll módjukban ezeket kiadni…

Nyilván a nyolc év letelte után gyorsan megsemmisítettek mindent, ne foglaljon sok helyet. Mi azonban igyekszünk szétnézni Budapest Főváros Padlásán is, hiszen az épületen kívüli terület a fővároshoz tartozik, így az arra vonatkozó forgatási engedélyt is tőlük kellett annak idején kérni. Tehát nem adjuk fel, irány a padlás!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.