Békés tüntetésnek indult, rendőrattak lett belőle

Lokál

Újabb beszámoló a Városligetből.

Fél hat előtt vette kezdetét a Ligetvédők ma hipp-hopp megszervezett tüntetése. A rövid idő ellenére több százan gyűltek össze a Kertem bejárata előtt.

Először Bródy János énekelt, szólt a dal, hogy „ezek bizony ugyanazok”, meg hogy „nyílik még a sárga rózsa”, és „ne vágj ki minden fát”.

Két dal között zúgott a „Nem adjuk a Ligetet”, majd Galkó Balázs szavalt és szavaltatott József Attilát. Lányi András filozófus ezt követően elmesélte, hogy Lázár Jánosnak most sikerült a napokban egy májusi levelére válaszolnia, amelyben felvilágosította, hogy tudhatná, minden korszak kijelöli a Liget funkcióját, ők is csak ezt teszik. Lányi szerint ezzel a lenini útra lépett a kormány, kijelöli, múzeumi negyed vagy Disneyland lesz a Liget helyén, pedig József nádor anno jól kijelölte a Városliget „feladatát”, legyen liget a városban. Lányi hisz abban, hogy ez a harc még csak most kezdődik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A konferanszié szerepét ezúttal Puzsér Róbert vette magára, aki hangsúlyozta, sok éve már, hogy elhittük, a Liget nem a miénk, pedig a Liget a mi közös kertünk. Erre nem teljesen váratlanul fel-felzúgott a „Legyen a Liget a kertem!”. Majd Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hangsúlyozta, hogy a Greenpeace június 30-án készíttetett reprezentatív felmérése szerint a budapestiek több mint 80 százaléka nem akarja, hogy beépítsék a Ligetet.

Garay Klára ligetvédő azt hangsúlyozta nagy taps mellett, hogy addig fogunk Gandhi módjára csendesen üldögélni, meditálni, időnként verselni, zenélni, amíg nem lesz jobb az állam, kivárjuk.

TGM beszédében elmondta, hogy épp kultúrát akarnak csinálni azoknak, akik erre így nem kíváncsiak. TGM keményen szólt, szkínhed kormányról beszélt, a köztársaság elvételéről.

A felszólalás után jött a „Szabadságot akarunk!”, majd Schmidt Hajnalka, a Greenpeace vezetője beszéde közben egyszer csak az egyik kapun kifelé tartó kopaszok mellett a civilek megpróbáltak benyomulni a bevett területre. Ezután folyamatos ostrom kezdődött több oldalon.

S jöttek a rohamrendőrök…

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.