Békés tüntetésnek indult, rendőrattak lett belőle

Lokál

Újabb beszámoló a Városligetből.

Fél hat előtt vette kezdetét a Ligetvédők ma hipp-hopp megszervezett tüntetése. A rövid idő ellenére több százan gyűltek össze a Kertem bejárata előtt.

Először Bródy János énekelt, szólt a dal, hogy „ezek bizony ugyanazok”, meg hogy „nyílik még a sárga rózsa”, és „ne vágj ki minden fát”.

Két dal között zúgott a „Nem adjuk a Ligetet”, majd Galkó Balázs szavalt és szavaltatott József Attilát. Lányi András filozófus ezt követően elmesélte, hogy Lázár Jánosnak most sikerült a napokban egy májusi levelére válaszolnia, amelyben felvilágosította, hogy tudhatná, minden korszak kijelöli a Liget funkcióját, ők is csak ezt teszik. Lányi szerint ezzel a lenini útra lépett a kormány, kijelöli, múzeumi negyed vagy Disneyland lesz a Liget helyén, pedig József nádor anno jól kijelölte a Városliget „feladatát”, legyen liget a városban. Lányi hisz abban, hogy ez a harc még csak most kezdődik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A konferanszié szerepét ezúttal Puzsér Róbert vette magára, aki hangsúlyozta, sok éve már, hogy elhittük, a Liget nem a miénk, pedig a Liget a mi közös kertünk. Erre nem teljesen váratlanul fel-felzúgott a „Legyen a Liget a kertem!”. Majd Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hangsúlyozta, hogy a Greenpeace június 30-án készíttetett reprezentatív felmérése szerint a budapestiek több mint 80 százaléka nem akarja, hogy beépítsék a Ligetet.

Garay Klára ligetvédő azt hangsúlyozta nagy taps mellett, hogy addig fogunk Gandhi módjára csendesen üldögélni, meditálni, időnként verselni, zenélni, amíg nem lesz jobb az állam, kivárjuk.

TGM beszédében elmondta, hogy épp kultúrát akarnak csinálni azoknak, akik erre így nem kíváncsiak. TGM keményen szólt, szkínhed kormányról beszélt, a köztársaság elvételéről.

A felszólalás után jött a „Szabadságot akarunk!”, majd Schmidt Hajnalka, a Greenpeace vezetője beszéde közben egyszer csak az egyik kapun kifelé tartó kopaszok mellett a civilek megpróbáltak benyomulni a bevett területre. Ezután folyamatos ostrom kezdődött több oldalon.

S jöttek a rohamrendőrök…

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.