Nem is Magyarországon élnénk, ha nem úgy indult volna el a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszere, ahogy: a közlekedési vállalat múlt csütörtökön hipp-hopp élesítette az online jegyértékesítési rendszerét, valahogy pont a vizesvébé előtt egy nappal, elvégre milyen dolog már az, hogy az idetévedő turisták csak papíralapú jeggyel vagy bérlettel tudják átszelni a fővárost?! Aztán nem is kellett túlságosan sokat várni, hogy kiderüljön, a rendszer, amiért a BKK havonta 22–25 millió forint bérleti díjat fizet a fejlesztő T-Systems nevű cégnek, nem éppen úgy hasít, ahogy azt a vállalat elképzelhette. Már a hétvégén elég nyilvánvaló lett: könnyű feltörni, nem kell hozzá informatikus zseninek lenni, hogy 10 ezer helyett 50 forintért vegyünk bérletet vele, közben pedig a jelszavainkat sem igazán védik.
| ||
Nyilván senkit nem lep meg, hogy a BKK bocsánatkérés helyett rögtön elkezdett másra mutogatni, leginkább a gonosz felhasználókra, akik fel akarják törni a rendszert, meg hekkertámadásokat indítanak. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója pedig simán megüzente, hogy ezt csak az okos emberek használják, lévén ez a rendszer nekik való, ami kétségkívül furcsa beismerése annak, hogy szar a rendszer.
Nem lenne ez rossz dolog, de
Teljesen jellemző, igazán magyaros indulás ez, noha nincs az a lerobbanó metrók és klimatizálatlan kocsik világát igen jól ismerő budapesti közösségi közlekedő, aki ne örülne egy elektronikus jegyrendszernek. Ott az ember kezében az okostelefon, csak előkapja, bemutatja a bérletét vagy a jegyét, és már szállhat is fel a járműre. Azt persze továbbra sem értem, miért nem inkább a fejlesztés alatt álló, RIGO névre keresztelt elektronikus jegyrendszer bevezetését hozták előbbre, de ennek biztosan az lehet az oka, hogy erről rendre megírja valamelyik lap, hogy újabb és újabb csúszás várható, jelen állás szerint talán valamikor jövőre elindul.
| ||
Mindegy is, mert úgy gondoltam, hogy egy héttel az indulás után azért a BKK már szépen kijavította a hibákat, így amikor elkezdem használni az e-jegyemet, majd igazi európainak érezhetem magam, nem kell a zsebben kutakodni a bérlet után, nem kell attól tartani, hogy elhagyom, leöntöm, véletlenül kidobom, elfújja a szél. Baromi nagyot tévedtem.
Csupán az appot felejtették el
Az első furcsaság, amire felkapja az e-jegyre pályázó utas a fejét, hogy hiába van e-jegy, hiába beszél okos utasokról a vezérigazgató, applikációt valahogy nem sikerült készíteni az e-jegy mellé. Szóval, aki használni akarja a rendszert, annak sajna meg kell nyitnia a böngészőt, és ott varázsolgatni, ami teljesen értelmetlen dolog az appok korában, és arra utal, hogy a BKK sebtiben indította el az egész rendszert, vélhetőleg a vizesvébé miatt. Így marad a netes felület, a shop.bkk.hu cím alatt tudunk vásárolgatni, miután regisztráltuk (név, igazolványszám, cím mindenképp kell) magunkat egy elég ósdi felületen. Majd jön az e-mail, sikeres a regisztráció, lehet is rohanni e-jegyet venni. Sima vonaljegyet persze nem tudunk a kosárba rakni, a legolcsóbb megoldás – ha netán csak lokálpatriótaként akarunk tesztelgetni –, hogy veszünk egy 24 órás jegyet cirka 1650 forintért, ami az online felületen éppen annyiba kerül, mintha besétálnánk valamelyik árusítóba papíralapút venni. Nincs tehát semmiféle kedvezmény, nem igazán ösztönzik arra a vásárlót, hogy vegyen már most e-bérletet vagy jegyet, ahogy a jelenleg érvényes bérletünket sem tudjuk importálni, de talán ennek az az oka, hogy a BKK titkon tudja: egyelőre totálisan életképtelen ez a rendszer.
Merthogy valóban életképtelen, és ezt rögvest megtapasztalja az ember, ha elkezdi használni. Én mondjuk már akkor kezdtem kissé izzadni, amikor ki akartam a fizetni a 24 órás jegyemet, de lehalt a banki rendszer, pedig már megadtam kártyaszámot, lejárati dátumot, mindent, csak éppen jött az üzenet, hogy a vásárlás nem sikerült, valami baj van. Másodjára már működött a dolog, noha nem volt túl bizalomgerjesztő a start.
| ||
Talán még az iskolások is kacagnának rajta
Aztán jön a következő kínszenvedés, mert meg kell nyitni a megvásárolt jegyünket, csak az oldal alig tájékoztat, ezt hogyan is kellene megtenni. Lassan sikerült kideríteni, hogy rá kellene menni az igen fantáziadús nevű Web Bérlet oldalra, ahol majd ott lesz a megvásárolt e-jegyem. Nem volt ott. Újabb izzadságroham, keresgélés, belépés az e-mailbe, és végre, onnan tényleg sikerül megnyitni az e-jegyet a mobilomon, ami körülbelül úgy néz ki, mintha egy általános iskolai informatikaórán tervezték volna, két Comenius Logo-feladat között, bár lehet, hogy a képernyőn jobbról balra elvonuló villamoson még a suliban is kacagnának a kisdiákok. Nagy szerencse, hogy a bérletet vagy a jegyet nem a szépségéért kell szeretni, így ha kissé bágyadtan is, de mégiscsak fellelkesülve indultam neki a városnak, hogy most majd nem kell az ósdi bérlet, csak előkapom a mobilomat a zsebemből, az ellenőrök meg egyből engednek is tovább. Nem egészen így lett.
Az volt a tervem, hogy szerda délután szépen végigjárom a hármas metró vonalát, minden megállónál fölmegyek, majd újra lejövök, hogy megnézzem, egy hét után hogyan is működik gyakorlatban az e-jegy. A tapasztalat: a BKV-ellenőrök a világ legaranyosabb emberei, soha az életben nem beszélgettem velük még ennyit, de ők is pontosan ugyanúgy értetlenül állnak a rendszer működésképtelensége előtt. A feladat ugyanis az volna, hogy jön az utazó, mutatja a telefonján a jegyet, rákattint a QR-kódra, amivel az ellenőrök lecsekkolják, hogy érvényes-e a jegy vagy a bérlet, és nemcsak egy buherált képet mutatunk be. Ez elvileg nem bonyolult rendszer, csak hát volt olyan ellenőr, aki a metróban simán átengedett, rá sem nézett a mobilon mutatott jegyre, és nem azért tett így, mert valami renitens lázadó volna, hanem mert egyszerűen nem kapta még meg a QR-olvasóját. Magyarán: úgy indította el a BKK a rendszert, hogy vannak ellenőrök, akiknek nem adtak még ilyen gépecskét, szóval elméletileg ez az időszak tényleg a hamis bérlettel vagy jeggyel közlekedők aranykora lehet.
| ||
Egyszer igen, másszor nem
Szálltam fel úgy buszra a 24 órás e-jegyemmel, hogy a buszvezető legyintett egyet, mintegy jelezve, szálljak csak fel nyugodtan, őt az ilyen nem igazán érdekli. A kedvencem mégis a Deák téri eset volt, ahol a metró kijáratánál a két ellenőr nagyon cukin körém sereglett, és kérdezgették, hogy ez-e a híres-hírhedt e-jegy. Egyikük kicsit meg is döbbent, amikor elmeséltem, hogy nincsen semmiféle applikáció, csupán a böngészőből lehet megnyitni a jegyet. Aztán jött a kellemetlenebb rész, ugyanis a QR-olvasó először nem akarta érzékelni a jegyem kódját, majd, láss csodát, a dolog működött, az ellenőr hölgy szerkentyűjén megjelent a nevem. Kezdtem örülni, ám éppen akkor érkezett vissza az ellenőrökhöz egy sorstárs, aki fél órát állt az információs pultnál, mert az ő bérletét viszont a világért sem akarta érzékelni a szerkezet. Amikor eljöttem, még nem találtak megoldást a problémára.
| ||
Így nem fog menni
Hogy az elektronikus jegyrendszer egyelőre nem igazán működik, ahhoz nem kell sokáig próbálgatni. És most nem is csak arról van szó, hogy ronda, hogy a banki rendszer a vásárlás közben lefagy, hanem inkább arról, hogy gyakorlatilag tesztelés nélkül vezették be, az ellenőröket meg szimplán nem készítették fel rá, így ők sem tudják, hogyan is kellene rendesen ellenőrizni az e-jegyet, amit olykor nem ismer fel az olvasó. Pedig nincs olyan ember ebben a városban, aki ne örülne egy jól összerakott elektronikus jegyrendszernek, csak úgy nem fog menni, hogy a kritikákra pökhendi módon reagál a BKK, feljelenti azt a 18 éves fiatalt, aki merő jóindulatból jelezte, hogy baj van a rendszerrel, valamit tenni kellene (csak nagyon halkan: boldogabb országokban vannak cégek, amelyek ilyenkor szép summát adnak a figyelmes „hekkernek”). Így nemhogy használható, szerethető e-jegy vagy bérlet nem lesz, de normális ország sem.
Leadkép: MTI/Balogh Zoltán
