Műegyetem, E épület
Ha gyorsan szeretnénk átfogó képet kapni, ugyanakkor személyes élményeket is szerezni a 20. századi magyar építészetről, akkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (a továbbiakban: Műegyetem) érdemes célba venni.
Lokál
Eltűnik, eljelentéktelenedik ez a nemes szándék által éltere hívott emlékmű
A közlekedési balesetek áldozatainak emlékművét eredetileg a Clark Ádám térre szánták, végül a Flórián téren állították fel. Ott viszont egész egyszerűen elveszik a hatalmas parkban.
Szobrok, emlékművek jöttek-mentek a Szabadság téren 1945 után
Mire a teljes kommunista hatalomátvétel megtörtént, mindössze egy olyan köztéri műalkotás maradt a téren, amely a háború előtt készült. A rendszerváltás után aztán újból rátelepedett a térre az emlékezetpolitika.
Hogyan lett a Szabadság tér a "nemzet búcsújáróhelyéből" a "gyűlölet és bosszú kohója"?
A rossz hírű Újépület, a Tőzsdepalota, irredenta szoborcsoport, Nagy-Magyarország és Csonka-Magyarország virágágyásban - áttekintjük Budapest egyik legjelentősebb terének történetét. Első rész.
Lakossági pályázat útján választották ki a Libegő elnevezését
A János-hegy és a Zugliget közötti személyszállító drótkötélpályát 1970. augusztus 20-án adták át, 1977-től üzemelteti a BKV. Tervek már sokkal, de sokkal korábban, még az 1930-as években voltak rá.
Budapest építészeti szörnyszülöttje lett ez a "híd"
Az 1969-ben átadott Rottenbiller utcai felüljáró végzetes tájsebet ejtett a Baross téren. Építését hiába előzték meg viták, a korábban hatsávossá vált Rákóczi út sztrádajellegét is erősítette.
A leköpéstől az eufóriáig: mit jelentett egy queer embernek az idei Pride?
Bizonytalanság, eltökéltség, félelem, eufória – ilyen vegyes érzésekkel vonult az idei Budapest Pride-on a magát a queer közösség tagjának valló borsodi fiatal, aki lapunknak mesélt a vonulás előtti napokban őt ért atrocitásról is.
Milyen buszok voltak a trambuszok, és miért nevezték őket így?
Az 1940-es évek végétől közlekedtek Budapesten. Prototípusát az NDK-ban tervezték, ám az a Rába egy 1940-es modellje alapján született.
Vitézy szerint „balkáni viszonyok” fogadják az utasokat Rákospalota-Újpesten, a MÁV a BKK járataival is biztosítottnak gondolja a közlekedést a Nyugatiig
Kalandos ezen a nyáron Vác irányából eljutni a Nyugatiba (vagy onnan Vácra), két átszállásnál kevesebbel nem is nagyon lehet megúszni.
„Ennek a villának igazából a budai hegyekben kellene állnia” – látogatás a Walter Rózsi-villában
Egy mára elfeledett opera-énekesnő eredeti formájába visszaállított villájában 2022-ben nyílt meg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) első állandó kiállítótere, melynek Kaesz otthonok című kiállítása már csak július végéig látható.
Ezen az épületen volt valaha Budapest legmagasabb építménye
A volt tb-székházon lévő tornyot, amit évtizedekig SZTK-toronynak hívott a népnyelv, egy idő után el kellett távolítani.
A jampecek „vonaglásától” a mai tánciskolákig – mi minden volt a még ma is működő a Fáklya Klub?
Kisebbfajta csoda, hogy nem szűnt meg ez az intézmény, amit régen különböző szakszervezetek használtak – legtovább a pedagógusok –, de egykori palota jellegét teljesen elveszítette az épület.
Kommunista álarcosbál a Csengery utcában
Egy izgalmas történet a Terézvárosból: milyen volt és milyen lett az egykori Magyar Vasúti és Hajózási Klub székháza? Hogyan váltották fel a külföldi "sztárok" fellépését a sztálinista szemináriumok? Helytörténeti cikkünk első része.
Nyomorogtak a színészek, koldulási engedélyt kértek a minisztertől
Az Országos Színész Egyesület és Nyugdíjpénztár 1939-ben kapta meg a Kinizsi utca 16. szám alatti épületet. A bejárati kapu melletti látványosság Galaskó Gyula kerámiaalkotása.