Ufók a Józsefvárosban – A Kék Pont bemutat

Lokál

Az AIDS világnapja alkalmából a Kék Pont Alapítvány rendhagyó, mozgó sajtótájékoztatót szervezett. A buszos túra során „Magdolna és Lujza nyomába” eredtünk, vagyis a Józsefváros vad vidékeire.

„Sokak szerint olyanok vagyunk itt a kerületben, mint az ufók: kívülről idejöttünk, nem ismerjük a terepet, és az alapítvány működésével rontjuk és stigmatizáljuk a kerületet” – mondta Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatója, többek között arra utalva, hogy a józsefvárosi önkormányzat álláspontja szerint a Kék Pont nemkívánatos szervezetté vált a drogmegelőzésben, ezért december 31-i hatállyal felmondták a velük való együttműködési szerződést. A rendhagyó sajtótájékoztató viszont épp azt kívánta bizonyítani, hogy ez a lépés mekkora butaság. „Szeretnénk kerületi kontextusba helyezni a mostanában sokat emlegetett tűcsereprogramot, és megmutatni, hogy miért pont ott van a programunk, ahol van, a Magdolna és a Lujza utca sarkán. Ezer szálon kötődünk ezekhez az utcákhoz, fontos nekünk a kerület egészségének és biztonságának ügye” – jegyezte meg Dávid Ferenc, az alapítvány munkatársa, a Kálvária téren felszálló Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője pedig arról beszélt, hogy Práter utcai lakosként mindennapi és közvetlen tapasztalatot gyűjthetett mindarról és mindazokról, akikkel együtt dolgozott. „Mikor 2006-ban a Kék Pont ideköltözött, már kifejlett intravénás droghasználói szcéna működött a kerületben, nem az alapítvány hozta magával a jelenséget. Józsefvárosban egyébként is a nyomor a legnagyobb baj, az olyan problémák, mint például a droghasználat, ezen felül jelennek meg.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A sajtótájékoztatón Rácz József professzor, a Kék Pont igazgatója elmondta, hogy egy tűcsereprogram sikerességét a hozzáférés és a lefedettség számadataival lehet mérni. Előbbi szempontjából a helyszín rendkívül fontos, hiszen a droghasználók nem az egész nyolcadik kerület területén élnek, hanem úgynevezett mikroszegregátumokban, egyik központjuk éppen a Kék Pont környékén található.

2006-os beköltözése óta a Kék Pont drogambulanciája 3000 klienst regisztrált, hatvan százalékuk a kerületben és a környéken él. Az eddigi statisztikák alapján az idén megjelent 1147 kliens 140 327 darab injektort vitt el, ebből pedig 56 637-et szolgáltatott vissza. Rácz kiemelte, hogy ez az arány azonban minden esetben a klienseken és nem a programon vagy annak sikerességén múlik, majd a görög és román HIV-robbanás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy nálunk egyelőre még nem kell hasonlótól félni, de ha a közegészségügyi katasztrófát el akarjuk kerülni, sok a teendő. „Új korszakot kell nyitnunk. Az érintett, most mélynyomorban élő, kriminalizálódott csoportokat is be kell vonni az együttműködésbe. Olyan programokat kell kínálni nekik, amelyek a közös lakossági és társadalmi érdekekre összpontosítanak a kirekesztéssel szemben, és amelyek vonzó életvezetési minták lehetnek számukra is, de amelyben ők is kötelezettségeket vállalnak” – mondta az igazgató.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Gyékiss Roland, a tűcsereprogram koordinátora hasonló véleményen van, szerinte az a szerencsénk, hogy a HIV-robbanást előidéző négy indikátorból a legsúlyosabb, a HIV-fertőzöttek száma ma Magyarországon még igen alacsony. „A másik három tényező azonban igenis okot adhat a fejfájásra. A kerületben magas a hepatitis C fertőzöttség aránya, a dizájner drogok egyre népszerűbbek, és évente csak 80-100 embert tudunk bevonni konzultációs programunkba, holott sokkal több kliensnek kellene kezelésbe kerülnie” – mondta Gyékiss, majd megjegyezte, hogy bár Józsefváros Budapest „legfertőzöttebb” része, mégsem hozott létre az állam itt egy komplex drogambulanciát.

A kerületi önkormányzat által felbontott együttműködési megállapodás, illetve a képviselő-testület azon javaslata, miszerint az újraalapított Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak (KEF) ne legyen a továbbiakban tagja a Kék Pont, arra enged következtetni, hogy a Kék Pont Drogkonzultációs Központjának működése is veszélybe kerülhet, ám erről nincs szó: a magyar állammal vannak érvényes szolgáltatási, finanszírozási szerződésben, és megvannak azok a hatósági engedélyeik is, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szenvedélybetegek alacsony küszöbű és közösségi ellátását végezzék a kerületben. A Kék Pontnak korábban sem volt és most sincs olyan támogatási szerződése a kerülettel, amelynek felmondásával az önkormányzat megszüntethetné az alapítvány tűcsere-szolgáltatását.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Kék Pont bizakodásának oka lehet az is, hogy a MAC Cosmetics idén is 5 millió forinttal támogatta munkájukat, így ősszel – Magyarországon elsőként – be tudták indítani az azonnali eredménnyel járó nyáltesztalapú HIV-szűrést. Ez azért fontos, mert egyrészt az eredmény gyorsan, alig 20-25 perc alatt megvan, a várakozási időt pedig a szűrést végző önkéntes csapat tagjai tanácsadásra és konzultációra használhatják fel. Fontos a hétfőként megrendezett „Csere Csak Csajoknak” elnevezésű, speciálisan nőknek szóló program is, ahol kizárólag női segítők foglalkoznak kizárólag női kliensekkel. Ilyenkor az egészségügyi és higiéniás felvilágosítás keretében az alapítvány munkatársai megpróbálnak minél több információt adni a korszerű fogamzásgátlási módszerekről is. Ugyanilyen fontos a Norvég Civil Alap pályázati támogatásával, decemberben beinduló PEER Kapitány program is, melynek lényege, hogy a segítőket a tűcsereprogramban részt vevő intravénás droghasználók közül választják ki, közelebb hozva egymáshoz ezzel a klienseket.

Figyelmébe ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

Igazgatóváltás a Kolibri Színházban: a társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.