Mindenki bekaphatja

  • Schilling Árpád
  • 2015. május 7.

Magyar termék

Hoppál Péter egy ostoba fajankó, aki semmiben sem különbözik elődeitől. Ő is pontosan úgy érzi, mint Szőcs Géza vagy L. Simon László, hogy egyrészt mindenhez ért, másrészt meg mindenki bekaphatja, ha egyszer ő a főnök, akkor kuss. Pedig Hoppál Péter nem is világhírű költő, mint Szőcs vagy L. Simon. Hoppál Péter egy tisztességes református karnagy. Mégse bír ellenállni a kísértésnek, hogy kéjesen keringőzzön a porcelánboltban.

Hoppál Péter politikai karrierje egyre meredekebben ível felfelé. Református lelkész főnökével, Balog Zoltánnal együtt szállanak a magyar kultúra romjai felett. Amihez hozzányúlnak, azonnal arannyá változik. Ha valakit okoskodónak, buta kis kekeckedőnek tartanak, annak az orrára koppintanak: látod, látod, megint úgy elbíztad magad.

Hát hogy lehet az, hogy Budapest legmenőbb kulturális intézményeit annyira se becsüli Hoppál tanár úr, hogy legalább a kurátorok által megítélt kis pénzt meghagyja nekik?

Ismeri valaki a Jurányit? 24 millióval támogatta volna a kuratórium, de ebből 5-öt elvett az Államtitkár úr. Az ország egyik legkomolyabb művészeti tehetséggondozó műhelyéről van szó, ahol tucatnyi társulat, sok száz elismert alkotóművész, több ezer innovatív néző fordul meg évente, és amelyet a semmiből hozott létre Kulcsár Viktória. Ebben az országban semmi értelme értelmesnek mutatkozni, mert úgyis felfal a szar.

Gratulálok dr. Hoppál Péternek, hogy meghozta bölcs döntéseit, és szívből kívánom, hogy gyorsan még magasabb pozícióba repüljön, hátha küldenek a helyére egy kevésbé kártékony pártkatonát.

 

(Lásd még korábbi cikkünket: Hoppál Péter jobban tudja, melyik színházat mennyivel kell támogatni – a szerk.)

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.