Hoppál Péter jobban tudja, melyik színházat mennyivel kell támogatni

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 5.

Színház

Idén is belenyúlt a független színházak működési támogatásába a minisztérium, ezúttal személyesen a kulturális államtitkár. Pedig váratlanul jól indult minden.

Az április 30-i határidő után néhány nappal, tegnap, május 4-én tette közzé a kulturális államtitkárság „a minősítéssel nem rendelkező színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek", egyszerűbben fogalmazva a függetlenek működési támogatásának pályázati eredményeit. Konkrétan negyedórával azelőtt, hogy elkezdődött volna a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közgyűlése a Stúdió K-ban.

Egységes kultúrpolitikai szempontok

Az eseményen megjelent zsűritagok (Barda Beáta, Borsós Beáta, Hegedűs Sándor, Lőrinczy György és Jászay Tamás) csalódottan vették tudomásul, hogy a tárca a komolyan végiggondolt kritériumok alapján, viták után, de végül konszenzussal meghozott döntéseket felülbírálta. Az okokat csak találgatták, hiszen Hoppál Péter a módosítások indoklásához az „egységes kultúrpolitikai szempontok és a szféra sajátosságai” egyenmondatot írta. Lengyel Anna, a PanoDráma vezetője ezt úgy értékelte: „hülyét csinál belőlünk a minisztérium, semmi értelme az együttműködésnek”. Lőrinczy György, az Operettszínház igazgatója azonban félig tele poharat látott. Mint mondta, a módosítás a teljes büdzsé néhány százalékát érinti, egyetlen társulatot sem nullázott le, láthatóan azoktól a szervezetektől vett el pénzt az államtitkár, melyek idén valamennyivel többet kaptak, mint tavaly. Lőrinczy szerint – bár hangsúlyozta, nem tiszte értelmezni az államtitkár lépését – a tárcának a vidéki együttesek súlyozott támogatása volt a célja, semmiképp sem politikai okok motiválták.

A szakmaiság szigorú őre

A szakmaiság szigorú őre

Fotó: MTI

A kérdés mérlegelésekor érdemes figyelembe venni, hogy a Trianonról szóló darabokat műsorára tűző Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a nulla helyett kapott 5 millió forintot az államtitkári módosításnak köszönhetően. Ennek a színháznak alapítója és vezetője Andrási Attila, akit Novák Előd annak idején Alföldi Róbert helyére akart ültetni a Nemzeti Színház igazgatói székébe, és aki idén januárban lemondott a Szabadkai Népszínház vezetéséről, miután a szakma és maga a társulat is hevesen tiltakozott a kinevezése ellen. Ezzel szemben a függetlenek életében alapvető fontosságú, színvonalas előadások hosszú sorát létrehozó befogadóhelyek támogatását csökkentette Hoppál: a Jurányi Inkubátorházat is működtető Füge 24 helyett 19 milliót, a MU Színház 36 helyett 32-t, az Átrium Film-Színházat fenntartó alapítvány 9 helyett 7 milliót kapott. Még a függetlenek védelmezőjeként és/vagy pacifikátoraként fellépő Lőrinczy egykori cégének, a Városi Színháznak a támogatását is csökkentette a minisztérium, 10-ről 7 millióra.

Hasonló problémák voltak a táncművészeti kollégiumban. A zsűri egyik tagja, Hegedűs Sándor tánckritikus szerint a legnagyobb gond az, hogy a többi együtteshez képest az önkormányzat jóvoltából sokszoros összegből gazdálkodó Szegedi Kortárs Balett is pályázik hozzájuk, amit jog szerint megtehet, de ezzel jelentős forrást von el a többiektől. Hegedűs szerint más kategóriába kellene sorolni ezért a szegedi együttest. Nem kaptunk ésszerű magyarázatot arra a hallgatóság soraiból érkező kérdésre, miért nem él a kuratórium azzal a jogával, hogy nem ad pénzt a társulatnak.

Nem értik

Lőrinczy György egy jelentősebb problémára hívta fel a figyelmet. Eszerint idén először két amatőr táncegyüttes is regisztrált előadó-művészeti szervezetként folyamodhatott támogatásért. Miután igényüket a kuratórium nem támogatta, az államtitkár viszont igen, ennek a fedezetét csoportosította át a befogadó színházaktól. Lőrinczy szerint akkor kerül súlyos finanszírozási probléma elé a kuratórium, ha majd tucatnyi hasonló együttes él törvény adta jogával. Az Operettszínház vezetője szerint ezeknek az elsősorban közművelődési feladatokat ellátó együtteseknek a működési támogatását – ami törvényileg és szakmailag is jár – a tárcának más forrásból, például a kulturális alapellátáséból kellene finanszírozni. A kurátorok problémaként említették azt is, hogy a források csökkenése miatt nincs lehetőség a szcénába újként belépők elindítására. Barda Beáta, a Trafó művészeti vezetője nagyon szomorúnak nevezte, hogy a tárca épp a legfontosabbaktól, a befogadó színházaktól vette el pénzt. Láthatóan nem érti meg azok funkcióját és jelentőségét.

Pedig minden jól indult. Idén időben kiírta a függetlenek működési pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kulturális büdzséhez képest, ahol 100 milliárdokkal dobálóznak mostanában, aprópénzről, alig több mint 1 milliárd forintról van ugyan szó, ám a százas nagyságrendű színházi és táncműhely, befogadó színház fennmaradásához elengedhetetlen ez a jellemzően 10 millió forint alatti vagy a körüli támogatás. Jó esetben ebből tudnak fizetést adni, bérleti díjat fizetni. Hegedűs Tamás tánckritikus szerint a működési támogatások olyan alacsonyak, hogy valójában inkább csak egy-egy projektre elegendőek, hiszen 20 millió forint alatt nem lehet működtetni egy társulatot, s ekkora összeget csak néhány társulat kap. Idén a színházi szervezetek 363 millió forintra, táncművészeti szervezetek 198 millió forintra, forgalmazói és befogadó színházak 205 millió forintra, a szabadtéri teátrumok 220 millió forintra, a nemzetiségi színházak 88 millió forintra pályázhattak összesen.

Persze ezt a pénzt sem mindig szakmai alapon osztják szét. Tavaly a szakmai zsűri javaslatait a miniszter által kinevezett tagokból álló színházművészeti és a táncművészeti bizottság átírta. Világos volt, hogy nem a bizottság tagjaitól, hanem a minisztériumtól jött ukáz. Lepasszolták nekik a piszkos munkát. Bár a bizottságok tagjai néhány kivételtől eltekintve a jelenlegi kurzus kegyeltjei és haszonélvezői, ők sem akarnak évről évre konfliktusba kerülni a szakmával. (A színházművészeti bizottság tagjai: Vasvári Csaba, Fekete Péter, Novák János, Oberfrank Pál, Lőrinczy György. A táncművészeti bizottság tagjai: Kiss János, Kovács Gerzson Péter, Mihályi Gábor.) Ezért azt találták ki, és úgy tűnik, ennek leginkább Lőrinczy volt az élharcosa, hogy az egyes szakmai kuratóriumokba az illetékes bizottság egy-egy tagja is beül. Így tehát, formálisan ugyan felülbírálhatták volna azok döntését, de meglehetősen skizofrén helyzet lett volna, hogy amit kedden konszenzussal eldöntöttek a szakmai zsűri tagjaiként, azt csütörtökön a bizottsági székükben ülve felülbírálják ľ mondta Lőrinczy, aki a színházművészeti bizottság tagjaként ült be a zsűribe.

Elvileg ők döntenek

Újdonság az is, hogy idén a minisztérium döntés-előkészítő szakértői testületeibe a Független Előadó-művészeti Szövetség delegáltjait is meghívták. Így az innovatív kezdeményezések pályázati pénzeit elosztó Színház I. kuratóriumában Lőrinczy György mellett Barda Beáta, a Trafó művészeti vezetője és Jászay Tamás kritikus is helyet foglalhatott. Az inkább szórakoztató és közművelődési feladatokat ellátó teátrumok számára létrehozott Színház II. kuratóriumban Borsós Beáta, a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója, Gemza Péter koreográfus és Lőrinczy György bírált, a táncművészeti szervezetek kollégiumában Hegedűs Sándor, Lőrinczy György, Lőrinc Katalin és Szalai Miklós adott javaslatokat. A forgalmazói és befogadó színházak kuratóriumában a három testület tagjai mindannyian részt vettek. A kuratóriumok voltak olyan bátrak, hogy kimondottan a Színház I. kategóriát igyekeztek erősíteni, így sikerült átcsoportosítani 27,8 millió forintot e teátrumok támogatására. Ezt a lépést az államtitkár is jóváhagyta. Ám a források így is szűkültek tavaly óta, összességében 17 százalékkal.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.