Egy férfi, aki felvette a harcot a hatalmasokkal

  • Gera Márton
  • 2017. november 14.

Mikrofilm

Kezdődik a Verzió: holnapra ajánljuk az Így szép az életet. Remek film.

Mit lehet csinálni, ha egyik nap bejelentik, hogy jövő hónaptól nem ott fogtok élni, ahol eddig, mert a helyi szénbánya terjeszkedik, a fejtő mélyül, és nektek nincs maradásotok? Nyilván van az általános reakció, a beletörődés; az elfogadása annak, hogy nagy emberek nagy döntéseivel szemben úgysem lehet felvenni a kesztyűt, el kell az ilyet fogadni. De van a kevésbé általános válasz, amikor jön valaki, aki nem hagyja magát, rámutat az igazságtalanságokra, és megküzd azért, amit fontosnak tart.

Jairo Fuentes

Jairo Fuentes

Jelenet a filmből

Egy ilyen emberről szól ez a doksi. A férfit Jairo Fuentesnek hívják, és vélhetőleg nem ismeri senki, aki nem Kolumbiában él. Ő a vezetője Tamaquito falu közösségének az ország északi részén, az erdő közepén. Ott, ahol pont van egy felfoghatatlanul nagy külszíni fejtésű szénbánya, és hát ahogy az lenni szokott, a terjeszkedés folyamatos, a fejtő egyre csak mélyül, és olyan területeket ér el, ahol emberek élnek. Így Jairo kis faluját is, ahonnan ki kellene költözni, mivel ez az elvárás. Itt viszont kissé másként gondolják, vagy legalábbis Jairo mondja azt, hogy legalább legyen valami konszenzus, ne elégedjünk meg annyival, hogy kedvesen mosolygó emberek beszélnek arról, hogy majd pszichológusok fognak segíteni feldolgozni a kitelepítést a lakosoknak.

THE GOOD LIFE - LA BUENA VIDA (Offical Trailer)

The village of Tamaquito lies in the forests of Colombia. Here, nature provides the people with everything they need. But the Wayúu community's way of life is being destroyed by the vast and rapidly growing El Cerrejón coal mine. Determined to save his community from forced displacement, young and charismatic leader Jairo Fuentes sets out to negotiate with the mine's operators.

Az Oscar-díjas Jens Schanze visszafogott módszerekkel dolgozik: nincsenek unalmas szakértők, inkább magát az életet, a megszokott rend szerint zajló hétköznapokat látjuk. Leülnek a falu lakosai, és elkezdenek beszélni, egyikük elmondja, hogy egyedül maradtak ebben a küzdelemben, aztán nézzük, ahogy kimennek vadászni, belemennek a folyóba, és innen nézve persze nehéz elhinni, de boldogok. Csak pont ettől az élettől akarják őket megfosztani, és jön a szokásos műsor: mosolyogós emberek jönnek, akik elmondják, miért lesz nekik jobb, hová kell majd menniük. Mi meg már nem a boldogságot, hanem a félelmet és a szomorúságot látjuk a távolba révedő tekintetekben.

false

 

Jelenet a filmből

Schanze kamerája a kezdetektől fogva követte a történéseket, így látjuk a falugyűléseket, a kitelepítést és Jairo elszántáságát is. Mert elsősorban róla szól ez a film, és arról, hogy van egy ember, aki nem adja fel. Bár sejti, hogy nem győzhet, de nem akarja elfogadni az igazságtalanságot. Elmegy Svájcba is, és csak azért is elmondja a bányavállalat illetékeseinek, hogy ez így nincs rendben. Csak mosolyognak rajta, mi meg legszívesebben ordítanának.

Így szép az élet (La Buena Vida). Német–svájci–kolumbiai dokumentumfilm, 97 perc, 2015. Vetítik: Művész, nov. 15. (szerda), 20.00; Toldi, nov 16. (csütörtök), 16.00

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet a Verzió Filmfesztivál ideje alatt is, mert minden nap új kritikával jelentkezünk.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.