Van egy Star Wars-film, ami még Az utolsó Jediknél is jobb: A Birodalom visszavág

  • Gera Márton
  • 2017. december 16.

Mikrofilm

Nemcsak a nagy leleplezések miatt nyert. Múltidézés!

Nyugodtan zengjünk ódákat Az utolsó Jedikről, mert megérdemli (kritikánkat a már szerdától kapható Narancsban olvashatják), hisz szerencsére nem Az ébredő Erő halovány, kicsit színtelen és szagtalan színvonalán folytatja a sorozatot, de egyetlen dologról azért semmiképpen sem szabad megfeledkezni a nagy örömködésben: a Star Wars elsősorban még mindig A Birodalom visszavággal egyenlő, az eredeti trilógia középső darabjával, amelyet simán újra lehet nézni ezredjére is, akkor is tátott szájjal fogjuk bámulni, ahogy jönnek a lépegetők a Hoth bolygón, és ahogy Leia meg Han Solo játssza a maga macska-egér játékát. 37 éves A Birodalom visszavág, és ma ugyan már nem néz ki olyan jól az űrcsata, nem tűnik olyan pompásnak Darth Vader öltözéke, Yoda lakhelye is megkopott kissé, de a varázsából semmit sem vesztett a film.

false

 

Jelenet a filmből

A Birodalom visszavág azért is lett ilyen remek, mert ehhez volt a legkevesebb köze George Lucasnak. Persze, ő is erősen munkálkodott rajta, sőt, ezzel a filmmel akarta megteremteni anyagi függetlenségét, ám az ezt követően csak két középszerű mozit összehozó (Robotzsaru 2. és a nem hivatalos James Bond-film) Irvin Kershner rendező és Lawrence Kasdan volt igazából az, aki a vászonra varázsolta a többinél egy picivel sötétebb epizódot. Továbbra sem sci-fit nézünk, hanem jól megcsinált űrmesét, azonban A Birodalom visszavágban pont az a jó, hogy képes emelni a tétet, itt egy film, amely már arról beszél, hogy a jó és rossz harca bennünk is dúl. És itt egy film, amelyben nem hal meg ugyan egyik főszereplő sem, mégis a legkomolyabb Star Wars, melyben hőseink egymástól távol kénytelenek küzdeni, és a happy endet nem hozza el senki semmilyen galaxisból, mert talán nincs is boldog befejezés.

via GIPHY

De a Star Warsokban mégiscsak a látvány a legvonzóbb elem, A Birodalom visszavágnak ebből a szempontból sem kell szégyenkeznie.

false

 

Jelenet a filmből

Hülyeség volna persze tagadni, hogy klasszikus folytatásról van szó, vagyis aki úgy kezdi el nézni, hogy nem látta az első részt (van ilyen?), alighanem gondban lesz, és nem tudja, kik is ezek a figurák, és mit akarnak még itt, amikor a Halálcsillagot már sikerült elpusztítani. Azt viszont egy percig sem titkolták a készítők, hogy A Birodalom visszavág egy trilógia része, ennek megfelelően pedig úgy is végződik, ahogy egy középső darabnak kell: nyitott zárlattal. Méghozzá olyan zárlattal, amit lehet idézgetni, amin lehet rágódni, és amiről óvodában, iskolában, meg mindenhol lehet hosszasan diskurálni. Aki azt mondja, hogy ha csak ez az a befejezés lett volna az egyetlen ötlet a filmben, már akkor sem kellett volna szégyenkeznie, annak természetesen teljesen igaza van. Ahogy annak is, akinek rögtön eszébe jut erről, hogy George Lucas szépen el is rontotta az egészet az előzmény-trilógiával. Ám az már egy másik történet, és közel sem annyira szerethető, mint az eredeti három rész.

via GIPHY

A Birodalom visszavágban még volt mértéktartás: akik készítették, nem akartak ezernyi szereplőt felvonultatni, akiknek a feléről aztán semmit nem tudunk meg. Aki itt megjelenik, azt meg is ismerjük, tágul az univerzum (Palpatine és Yoda is itt tűnik fel először), de éppen annyira, hogy befogadható legyen. Éppen annyi részletre derül fény Vaderrel kapcsolatban, hogy lehessen izgulni A Jedi visszatér miatt, és mindenki felállíthassa a maga elméletét apa–fiú későbbi kapcsolatáról. Épp annyira fejlődnek a szereplők, hogy már ne lehessen ráhúzni a mozira, hogy egy klisés mese, ahol a jók és a gonosz úgy különülnek el, ahogy az iskolai farsangon a Luke-nak és Vadernek öltözött kisgyerekek.

Néhány érdekesség:

  • A híres filmvégi jelenetről még a szereplők sem tudtak előre, nehogy elkotyogják valakinek a fordulatot. Ehhez képest a Vadert alakító David Prowse valahogy mégiscsak ismerte a befejezést, mert a film bemutatása előtt egy közönségtalálkozón simán elszpojlerezte azt, ami után Lucas eléggé megorrolt rá.
  • Az nyilván megvan, amikor Han Solo és kicsiny csapata menekülés közben hogyan próbálja kikerülni az aszteroidákat. Nos, ehhez krumplit is használtak szép számmal, hisz néhány festett burgonya helyettesítette ugyanis az aszteroidákat.
  • A rendező Kershner a dél-kaliforniai Egyetemen (USC) tanított filmezést a 60-as években. Egyik diákja pedig maga George Lucas volt.
  • Bár Norvégia, pontosabban a Hardangerjøkulen gleccser tökéletesen játszotta a Hoth bolygót, forgatni már nem volt ilyen könnyű az országban: a stábnak sikerült kifognia az elmúlt ötven év legnagyobb hóviharát, noha a mínusz 29 fokos hőmérséklet minden bizonnyal autentikus volt.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.