Az állam én vagyok! – Orbán Tusnádfürdőn megint kijelölte Magyarország útját

  • narancsblog
  • 2014. július 26.

Narancsblog

Abcúg liberalizmus, agyő demokrácia! Át kell alakítani az államot, méghozzá orosz, kínai vagy éppenséggel török példákat követve, hisz ők napjaink sztárállamai. Hatékonyak, és nem feltétlenül demokraták. Tusnádfürdőn csak a devizahitelesek mentése kapott tapsot, a többit nyilván még emésztik a rajongók is.

Orbán Viktor megint megmondta a tutit határon túli fan clubjának, persze úgy, hogy akit érdekel, az itthon is meghallja (a műsort egyenesben adta a Duna Tv). A mondandója nem érdemel mélyreható elemzést, hisz inkább afféle közlemény volt, távolról sem együttgondolkodásra ösztönző felvetések sora.

false

 

Fotó: MTI

Ilyenformán tehát a választáson szűken egy mandátummal megszerzett kétharmadból az egy mandátum épp a tisztelt Tusnádfürdőn egybegyűlteknek, vagyis a határon túli szavazóknak köszönhető, de ne nagyon legyenek ezért büszkék magukra, mert a kétharmad a törvényalkotók műve. Nos, nem hazudott, ezt magunk is megerősíthetjük, és a számadatok is alátámasztják: az érvényben lévő – brutálisan a Fidesznek kedvező, mindközönségesen antidemokratikus – választási törvény nélkül a büdös életbe’ nem lett volna meg a kétharmad.

Mely kétharmaddal fel lehet építeni, vigyázat, Orbán szava következik, az illiberális államot, mert itt az ideje, hogy elfelejtsük a rendszerváltást, s a 2008-as gazdasági válságot tekintsük nulla kilométerkőnek, az pedig a nyugati demokráciák végét jelenti, nem mást. Tehát előre a kínai, orosz, török úton. Magyarul Orbán végre kimondta Tusnádfürdőn, amit mindenki tud, csak az emberek egy jelentős csoportja eddig nem merte bevallani még önmagának sem, azt tudniillik, hogy a legfontosabb célja megszabadulni a nyűgös demokráciától. Természetesen ebbéli célja elérését rettenetes ellenségek akadályozzák, egyfelől maga a Nyugat, másfelől a Nyugat csecsén lógó, a pénzéből (vö. Norvég Alap) piszkos aknamunkát kifejtő civilek, vagyis álcivilek, alkalmasint diverzánsok.

Mint bevezetőnkben jeleztük, az Orbán beszédeibe feszt közbetapsolók ezúttal csak két alkalommal tapsoltak bele a szövegbe, akkor, amikor közvetlenül hozta szóba a pénzt: eztán valamivel kevesebb megy tanulmányokra, s megmentjük a devizahiteleseket. E tapshiány, bár kétségkívül jelent valamit, de semmiképpen sem a rajongói preferenciák változását. Csupán annyit, hogy ez még egyelőre nekik is sok, de próbálnak barátkozni vele.

Mivel próbálnak barátkozni? Értsük pontosan, a demokrácia nyílt felmondásával.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.