Csúcsra jár a téboly – Schöpflin György tudományosan magyarázza a disznófejet

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 23.

Narancsblog

A Mandiner közölt villáminterjút a „képviselő-professzorral.” Ostobaság és cinizmus találkozása ritkán szül ennyire visszataszító elegyet.

Kezdődött azzal, hogy vélhetően néhány túlbuzgó önkéntes határőr cukorrépából faragott migránselrettentő maszkokat applikált a szerb–magyar határkerítésre. Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch munkatársa teljesen jogosan fakadt ki twitterén a performansz ellen, és azt is megjegyezte, hogy a menekülthullámot nem lehet ily módon megállítani.

Aztán jött Schöpflin György fideszes EP-képviselő – mit képviselő, képviselő-professzor! –, és azt mondta, hogy dehogynem, bár a disznófejek azért mégiscsak hatékonyabbak lennének.

Schöpflin György

Schöpflin György

Fotó: MTI

Gusztustalan kommentjét rögvest felkapta a világsajtó, és Twitter-fiókját is elárasztották a felháborodott vélemények. Professzor úr azonban nem érzi úgy, hogy bármiért is bocsánatot kellene kérnie, sőt, a Mandinernek adott interjújában úgy tesz, mintha nem is értené, miért lett egyáltalán ügy a szavaiból.

„Nem aláztam meg senkit. Szerintem az senkit nem aláz meg, ha azt mondom, hogy a disznófej haram. Azaz tiltott. Ez bizony ténymegállapítás. Lehet, hogy a liberális pártnak ez nem tetszik, de attól még így van, s ha valaki csak egy kicsit ismeri a muszlim vallást, akkor ezt pontosan tudja” – védekezik Schöpflin, majd kifejti, „antropológiailag” milyen érdekes, hogy egyes kultúrák érzékenyen reagálnak a sertésre, mások meg nem. A disznófejes határkerítés ötletét puszta „gondolatkísérletnek” nevezi, és ebben remek partnerre lel a Mandiner újságírójában, aki az affér élét a „vihar a biliben” jelzővel üti el.

Nem tudjuk, mi járhat Schöpflin György fejében, és őszintén szólva ez nem is nagyon számít. Persze nehezen hisszük el, hogy nem érti, mi a baj. Hogy miért szégyenletes a magyar határnál várakozó sokat szenvedett, jogaiktól nagyjából már eddig is megfosztott menedékkérőket még hitükben is megalázni. Akár csak egy „gondolatkísérlet” erejéig.

Mindenesetre az egykor egyetemen is tanító Schöpflin megszólalása – a többi cégéres „vallástudós” és „biztonságpolitikai szakértő” delirálásával együtt – rávilágít arra, hogy a kormányzati menekültellenes kampánynak korántsem egyedüli célja a gyűlöletkeltés.

Nem. A fideszes politikai és médiahenger szép lassan egy olyan közéletet hoz létre, amelyben az átlagpolgár egyre nehezebben tudja megkülönböztetni az igazat a hamistól, a tényt a véleménytől, a komolyat a nevetségestől, a lényegest a lényegtelentől, a valóságot a puszta manipulációtól. Nem a menekültek, hanem az ostobaságokat nagy magabiztossággal visszhangzó „tudósok” és a cinikus politikusok tehetnek arról, ha úgy érezzük, világunkban egyre kevesebb a biztos pont.

Ahogy Schöpflin professzor is megmondta, akár még az is lehet, hogy Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó remek ötletnek tartja majd a disznófejes határvédelmet. Tényleg nem lepődnénk meg rajta.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.