Depardieu, Hobo, Szőcs Géza – A három testőr megvív a költészetért

  • narancsblog
  • 2014. augusztus 29.

Narancsblog

A Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj összehozza a sztárokat – igen, jórészt a mi pénzünkből. És pontosan mi értelme ennek az egésznek?

De ne szaladjunk előre, sőt: keressük a jót! Örül a szívünk, hogy két világklasszis költő érkezik Magyarországra, és a nekik adományozott díj körüli – valljuk be: eleddig fékezett habzású – médiafelhajtás felhívja a figyelmet két jelentős életműre. Pont mi ne örülnénk annak, hogy Adonis és Yves Bonnefoy idejön, és a sajtó is foglalkozik velük? Amikor nemrég épp az utóbbi szomorú képével kezdtünk bele a versfordítás mint olyan szinte teljes felszámolódása és érdektelenségbe fulladása felett kesergő cikkünkbe?

false

Ráadásul a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj – ez a neve neki – nem feledkezik meg a magyarra és magyarról fordítókról sem, legalábbis 2012-ben és 2013-ban kiváló szakembereket és a kiváló füredi fordítóházat dobták meg háromezer euróval. A világlíra mellett a műfordításnak is csinálnak némi hírverést – ez is remek.

A koncepció azonban már önmagában kérdéses. Tudniillik ez az új plecsni a „költészeti Nobel-díj” szeretne lenni, ami vélhetőleg a legnagyobb akarással és hozzáértéssel se jönne össze. Mert ahhoz, többek között, kristálytiszta koncepció kell, szakmaiság, függetlenség és rengeteg pénz. Az 50 ezer eurós pénzjutalom nem hangzik rosszul, de nem is tornyosul az európai irodalmi díjak fölé. A zsűri általunk ismert két tagja – Bollobás Enikő és Tomaso Kemény – nem alkalmatlan a feladatra, de ez az ötösfogat nem világtekintély. Az sem segít, ha kínos a körítés, például ha a díjátadón a mostanában leginkább Putyin és a Fidesz mellett kampányoló Depardieu celebrálja a verseket Hobóval tandemben. És persze ezek a meghívók sem emelik az est fényét: a Narancs címére e-mailben elküldött invitáláson a megszólított ugyebár nyilván csak úr lehet, és az se rossz, hogy „szertelettel”.

false

 

De ez csak kekeckedés, a lényeget még nem érintettük.

Egy lépéssel közelebb jutunk a megoldáshoz, ha felidézzük, hogy az első kiszemelt díjazott, a szintén világsztár Lawrence Ferlinghetti rögtön visszautasította az elismerést, mégpedig azért, mert a demokráciát szépen ütemesen lebontogató Orbán-kormány áll mögötte (erről részletesen írtunk két éve). Mert hát valóban nem szerencsés, ha direkt állami pénzből osztják a pénzt a költészeti Nobel mellé, ráadásul jelen esetben az állam a nemzetközi tekintély terén erős kihívásokkal küszködő Orbán-kormányt jelenti.

A szervezők érzékelték a problémát, és többször nyilatkozták, hogy a jövőben elsősorban magánadományokból kívánják finanszírozni magukat. Ehhez képest a támogatók idei listájának első négy helyén az alábbi független mecénások találhatók: Miniszterelnökség, Magyar Nemzeti Bank, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma. De ha egyszer sikerülne is kiiktatni és helyettesíteni a kormány pénzét, még mindig ott az apró bökkenő, hogy a díj mindenese a miniszterelnök főtanácsadója.

És ezzel el is érkeztünk a probléma gócpontjához, a díj szellemi atyjához és ceremóniamesteréhez, Szőcs Gézához. Aki, ez meggyőződésünk: jót akar. De így nem fog menni.

Szőcs és Tomaso Kemény

Szőcs és Tomaso Kemény

Fotó: MTI

Nem lehet úgy komolynak szánt nemzetközi díjat létrehozni és tekintélyt kiharcolni neki, ha egy megosztó politikai múlttal megvert miniszterelnöki főtanácsadó a nevetségesség határát bátran átlépve telepszik rá annak minden mozzanatára. Szőcs Géza ugyanis nem csupán az ötletgazda, hanem ő a díjat hivatalosan alapító Magyar PEN Club elnöke, továbbá a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ha már arra járt, beült az öttagú zsűribe is. És ha már beült, akkor nyilván ott is ő lett az elnök. A díj történetét összefoglaló kiadványban ő írta a köszöntőt, de a mottót is tőle választották, és az illusztrációkon is gyakran felbukkan. Ezek után már csak azt találják ki, hogy a két díjazott bemutatkozó estjein ki mondja a köszöntőt és ki moderálja a beszélgetést! Mind a három alkalommal!

Aki ma vagy holnap Pécsett jár, megtekintheti Adonist és Yves Bonnefoy-t. A budapestieket leleményesen kihagyták a buliból, hiszen a hétfői fővárosi est zártkörű. De ne csüggedjünk, hanem olvassunk, olvassuk ezt a két derék férfiút – legalább ennyi haszna legyen az egésznek. A Janus Pannonius-díj jelen pillanatban Szőcs Géza magándíja – közpénzből. Szőcs Géza hozta létre, a döntés az ő kezében, a szervezés nagy munkája az ő vállán – és a díj sikerének legfőbb akadálya is ő maga.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.