Eldugja vagy máshová teszi – Marx, a furkósbot

  • 2014. augusztus 6.

Narancsblog

Először is tisztázzuk a tisztázandókat. Bánja a fene, hogy a Corvinus Egyetemen átköltöztetik Marx Károly szobrát. Istenuccse’, tök mindegy, hol állítják ki/fel, hova dugják el. Amiatt már valamivel (kicsivel) jobban fáj a fejünk, hogy mit raknak a helyére, lévén nagyon is lehetségesnek tűnő opció, hogy éppenséggel Párkányi Raab szarik oda is valamit, vagy a Mindszenty főpap kőfejével oly emlékezetesen hazafutó Kontrát művész testvérek. Ha nekik ez tetszik, meg az operett jelmeztárának hatóságilag lezárt, lejárt szavatosságú osztályáról sietve felöltöztetett lóba… monumentális Tisza István, hát, jól van, kicsit drága mulatság, de csinálnak ennél ezerszer nagyobb bajt is, naponta ezret. Summa summarum, ha eldugták, hát eldugták, dughatták volna felőlünk f-el is, az egyetem vezetésének vagy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek kollektíve éppúgy, mint egyénileg Rétvári Bencének, Rostoványi Zsoltnak vagy akadályoztatásuk esetén magának Szoborbán Viktornak.

false

 

Fotó: MTI – Kallos Bea

Attól az egyébként égbekiáltóan ostoba, de főként szerfelett cinikus dumától sem dobunk egy különösebb hátast, hogy Rétvári és a mondott keresztényi legényegylet azzal a dumával lobbizott a szobor ellen, hogy távolítsák el örökre Károlyt, mert antiszemita, hogy büdösödjön meg még az az antiszemita emléke is neki. Mintha Rétvárit és az úrleányok körét annyira zavarnák máskor az antiszemita megnyilvánulások – biztos egy másik országban élnek, ahol nincsenek államilag futtatott antiszemiták. Mikor csípte eddig bármelyikük szemét egy jó kis nyílt színi zsidózás – vagy Magyarországon nincs is ilyesmi? Van, nincs, úgyis letagadjuk. S akkor most azt hagyjuk is, hogy nyilván nem dicsőséges antiszemitai mivoltában trónolt eddig ott az öreg, hanem másért szerették, akik szerették.

Hagyjuk, mert hagyni is kell, hiszen Marx Károly szobrának mostani áthelyezését éppúgy nem indokolja az, hogy miért rakták oda anno, mint ahogy az antiszemitizmusa sem. Nem, Marx Károly szobrát nem azért helyezik át, mert Marx volt a Magyarországon – működését minimum 25 évvel ezelőtt befejező – kommunista diktatúra egyik fő totemállata, s az ő szelleme gyakorlatilag nap mint nap idézi fel a létező szocializmus szellemét, a Kádár-kort, a satöbbit. Nem, mert ha ez fájna, már rég a Szoborparkban penelne a mű, mint Jászai Mari téri alakmása Engels Frigyes oldalán. De nem penel, 25 kerek esztendeje nem, s nem penel 2010 óta sem, amióta ez a harcosan kommunista diktatúraellenes társaság kormányoz döntő fölénnyel ebben az országban.

De akkor mifenéért kell Charlie-nak most mégis mennie? Azért, a kiskrisztusát, mert tetszettünk nagyon beégni ezzel a német megszállási emlékművel. Elterelés folyik, egy szobor ide-oda pakolgatásával látszólag, alkalmasint annál jóval nemtelenebb módszerrel. A játék egészen konkrétan a Szabadság téren tiltakozók diszkreditálására megy ki, amihez a zseniális (értsd: fideszzseniális = aljas disznó) értelmi szerző abban találta meg az apropót, hogy Magyar Fruzsina a Facebook-oldalán egyszer megosztott egy hivatkozást, ami a Marx-szobor eltávolítása ellen tiltakozott – ennyi elég is ma Magyarországon, hogy ne számíts rendes embernek. Hozza is a Magyar Nemzet menetrend szerint címlapján: „A tolerancia híveit most nem sérti a nyílt antiszemitizmus”.

Magyarul, akik az Orbán–Párkányi Raab alkotópáros emlékműve ellen tiltakoznak, azoknak nem az üzenete fáj, az tudniillik, hogy nem ismerjük be egy istennek sem, hogy bántottunk benneteket, vagy bántottunk bárkit is (lásd még: innen cigányt dehogy vittek el). Hanem az fáj nekik, hogy nem ők vannak hatalmon, nem ők mondhatják meg, melyik a szép szobor és melyik a csúf szobor, ki emlékezhet kire, s ki nem, s ki a Nemzeti Színház igazgatója, és ki nem az.

Magyarán Marx Károly szobrának áthelyezése nem elvi vagy ideológiai döntés, s az antiszemitizmus kérdéséhez sincsen semmi köze, egyszerűen csak kispályás politikai praktika, pitlák ügyeskedés, amit ráadásul a saját híveikről feltételezett aljasságra bazíroztak kiagyalói. De még ilyenként is inkább mérhetetlen bénaságával, szerfelett átlátszó voltával, semmint letagadhatatlan gonoszságával tüntet.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?