Fantomforradalmár Schmidt Mária ’56-os plakátkampányában

  • narancs.hu
  • 2016. november 1.

Narancsblog

Dózsa László unokái vagyunk.

Hónapok óta láthatjuk Dózsa László kamaszkori, géppisztolyos portréját óriásplakáton, villamosmegállóban, bankfiókok kirakatában, és eddig senki nem emelt kifogást ellene. A képen szereplő, immár 74 éves színművész sem, akit 1956-os hősiességéért már számos alkalommal kitüntettek.

false

 

Fotó: Narancs

Nem csoda, hogy szinte senki nem vonta kétségbe a kép hitelességét, csupán Széky János pár napja megjelent cikkében olvashattuk, hogy „aláírása szerint Dózsa László, a későbbi neves színművész az, bár a kép készítője, Michael Rougier azt jegyezte föl, hogy Pruck Pálnak hívták, és tizenöt volt, így is terjedt el a világban”.

És valóban.

A Life magazin keresőjében ma is könnyedén rátalálhatunk az említett fotóra (itt egy külön oldalon is), amelynek képaláírásában „Pal Pruck” szerepel.

false


Ez persze lehet tévedés, hiszen Rougier rossz nevet is megjegyezhetett, ám más forrásról nincs tudomásunk. Ráadásul most egy hozzátartozó (Pruck Pál unokatestvére) is felbukkant, azzal kereste meg az RTL Klubot, hogy Dózsa László nem is Dózsa László; fényképpel próbálja bizonyítani igazát.

Dózsa hárít, mint mondja „ez nem lenne méltó az ´56-os emlékezéshez, de hajlandó „antropológiai vizsgálatnak” is alávetni magát, szerintünk elsőre egy fiatalkori fénykép is elég lenne.

De azt nem Dózsa Lászlónak kellene bemutatnia.

Ugyanis nem neki kell bebizonyítani, hogy ő van a képen, hanem azoknak, akik ráírták a nevét. A megrendelő ’56-os emlékbizottságnak, a kampány kivitelezőinek, illetve azoknak az egyelőre ismeretlen történészeknek, lektoroknak (ha voltak egyáltalán ilyenek), akik jóváhagyták e plakát megjelenését.

Árulják már el, honnan vették, hogy Dózsa László van a képen?

Árulják el, mert ennek hiányában teljesen hiteltelenné válik az egész, súlyos milliókkal megtámogatott kampányuk, és senki sem moshatja le róluk, hogy kedvükre hamisítják a történelmet.

Láttuk, hogy ki lehet magyarázni Desmond Child lopott dalát, és lehet „történészvitának” álcázva kiretusálni a forradalom hősei közül Nagy Imrét, Maléter Pált vagy a munkástanácsokat, most viszont (ha nem állnak elő cáfolhatatlan bizonyítékkal) azt kellene megindokolni, hogy miért nem egyezik a plakáton szereplő név és a képen látható kamasz.

Ismerve Schmidt Máriáék eddigi munkásságát, nincsenek illúzióink. Ha kiderül, hogy nem Dózsa László van képen, valószínűleg cinikusan, egy vállrándítással elintézik.

Azt mondják majd: lehetne ő is.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.