Fantomforradalmár Schmidt Mária ’56-os plakátkampányában

  • narancs.hu
  • 2016. november 1.

Narancsblog

Dózsa László unokái vagyunk.

Hónapok óta láthatjuk Dózsa László kamaszkori, géppisztolyos portréját óriásplakáton, villamosmegállóban, bankfiókok kirakatában, és eddig senki nem emelt kifogást ellene. A képen szereplő, immár 74 éves színművész sem, akit 1956-os hősiességéért már számos alkalommal kitüntettek.

false

 

Fotó: Narancs

Nem csoda, hogy szinte senki nem vonta kétségbe a kép hitelességét, csupán Széky János pár napja megjelent cikkében olvashattuk, hogy „aláírása szerint Dózsa László, a későbbi neves színművész az, bár a kép készítője, Michael Rougier azt jegyezte föl, hogy Pruck Pálnak hívták, és tizenöt volt, így is terjedt el a világban”.

És valóban.

A Life magazin keresőjében ma is könnyedén rátalálhatunk az említett fotóra (itt egy külön oldalon is), amelynek képaláírásában „Pal Pruck” szerepel.

false


Ez persze lehet tévedés, hiszen Rougier rossz nevet is megjegyezhetett, ám más forrásról nincs tudomásunk. Ráadásul most egy hozzátartozó (Pruck Pál unokatestvére) is felbukkant, azzal kereste meg az RTL Klubot, hogy Dózsa László nem is Dózsa László; fényképpel próbálja bizonyítani igazát.

Dózsa hárít, mint mondja „ez nem lenne méltó az ´56-os emlékezéshez, de hajlandó „antropológiai vizsgálatnak” is alávetni magát, szerintünk elsőre egy fiatalkori fénykép is elég lenne.

De azt nem Dózsa Lászlónak kellene bemutatnia.

Ugyanis nem neki kell bebizonyítani, hogy ő van a képen, hanem azoknak, akik ráírták a nevét. A megrendelő ’56-os emlékbizottságnak, a kampány kivitelezőinek, illetve azoknak az egyelőre ismeretlen történészeknek, lektoroknak (ha voltak egyáltalán ilyenek), akik jóváhagyták e plakát megjelenését.

Árulják már el, honnan vették, hogy Dózsa László van a képen?

Árulják el, mert ennek hiányában teljesen hiteltelenné válik az egész, súlyos milliókkal megtámogatott kampányuk, és senki sem moshatja le róluk, hogy kedvükre hamisítják a történelmet.

Láttuk, hogy ki lehet magyarázni Desmond Child lopott dalát, és lehet „történészvitának” álcázva kiretusálni a forradalom hősei közül Nagy Imrét, Maléter Pált vagy a munkástanácsokat, most viszont (ha nem állnak elő cáfolhatatlan bizonyítékkal) azt kellene megindokolni, hogy miért nem egyezik a plakáton szereplő név és a képen látható kamasz.

Ismerve Schmidt Máriáék eddigi munkásságát, nincsenek illúzióink. Ha kiderül, hogy nem Dózsa László van képen, valószínűleg cinikusan, egy vállrándítással elintézik.

Azt mondják majd: lehetne ő is.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.