Fantomforradalmár Schmidt Mária ’56-os plakátkampányában

  • narancs.hu
  • 2016. november 1.

Narancsblog

Dózsa László unokái vagyunk.

Hónapok óta láthatjuk Dózsa László kamaszkori, géppisztolyos portréját óriásplakáton, villamosmegállóban, bankfiókok kirakatában, és eddig senki nem emelt kifogást ellene. A képen szereplő, immár 74 éves színművész sem, akit 1956-os hősiességéért már számos alkalommal kitüntettek.

false

 

Fotó: Narancs

Nem csoda, hogy szinte senki nem vonta kétségbe a kép hitelességét, csupán Széky János pár napja megjelent cikkében olvashattuk, hogy „aláírása szerint Dózsa László, a későbbi neves színművész az, bár a kép készítője, Michael Rougier azt jegyezte föl, hogy Pruck Pálnak hívták, és tizenöt volt, így is terjedt el a világban”.

És valóban.

A Life magazin keresőjében ma is könnyedén rátalálhatunk az említett fotóra (itt egy külön oldalon is), amelynek képaláírásában „Pal Pruck” szerepel.

false


Ez persze lehet tévedés, hiszen Rougier rossz nevet is megjegyezhetett, ám más forrásról nincs tudomásunk. Ráadásul most egy hozzátartozó (Pruck Pál unokatestvére) is felbukkant, azzal kereste meg az RTL Klubot, hogy Dózsa László nem is Dózsa László; fényképpel próbálja bizonyítani igazát.

Dózsa hárít, mint mondja „ez nem lenne méltó az ´56-os emlékezéshez, de hajlandó „antropológiai vizsgálatnak” is alávetni magát, szerintünk elsőre egy fiatalkori fénykép is elég lenne.

De azt nem Dózsa Lászlónak kellene bemutatnia.

Ugyanis nem neki kell bebizonyítani, hogy ő van a képen, hanem azoknak, akik ráírták a nevét. A megrendelő ’56-os emlékbizottságnak, a kampány kivitelezőinek, illetve azoknak az egyelőre ismeretlen történészeknek, lektoroknak (ha voltak egyáltalán ilyenek), akik jóváhagyták e plakát megjelenését.

Árulják már el, honnan vették, hogy Dózsa László van a képen?

Árulják el, mert ennek hiányában teljesen hiteltelenné válik az egész, súlyos milliókkal megtámogatott kampányuk, és senki sem moshatja le róluk, hogy kedvükre hamisítják a történelmet.

Láttuk, hogy ki lehet magyarázni Desmond Child lopott dalát, és lehet „történészvitának” álcázva kiretusálni a forradalom hősei közül Nagy Imrét, Maléter Pált vagy a munkástanácsokat, most viszont (ha nem állnak elő cáfolhatatlan bizonyítékkal) azt kellene megindokolni, hogy miért nem egyezik a plakáton szereplő név és a képen látható kamasz.

Ismerve Schmidt Máriáék eddigi munkásságát, nincsenek illúzióink. Ha kiderül, hogy nem Dózsa László van képen, valószínűleg cinikusan, egy vállrándítással elintézik.

Azt mondják majd: lehetne ő is.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.