Lassan kiderül, mit ér egy nő élete a bíróság előtt – A lúgos támadás másodfokon

  • narancs.hu
  • 2016. november 25.

Narancsblog

A nők elleni erőszak felszámolásának világnapján kapott egy esélyt a lúggal leöntött áldozat, hátha igazságot szolgáltat a bíróság.

November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. Péntek reggel kezdte tárgyalni a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon a „lúgos orvos” ügyét.

Nehéz még egy olyan kegyetlen – nem halállal végződő – bűncselekményt említeni, mint amit dr. B. Krisztián, a budapesti Irgalmasrendi Kórház egykori igazgató főorvosa tett volt szeretőjével, R. Erikával.

A nőt 2013-ban egy maszkos férfi támadta meg saját otthonában: elkábította, levetkőztette, megkötözte kezét, lábát, majd maró lúggal leöntötte a nemi szervét és az altestét, végül magára hagyta, kulcsait, telefonját elvette, és rázárta az ajtót.

Dr. B. Krisztián mint vádlott tagadta bűnösségét.

A cselekménysort az elsőfokú bíróság aljas célból elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó (kifosztással kísért) testi sértésnek minősítette, a vádlottat négy év börtönre és az orvosi hivatástól öt év eltiltásra ítélték. A bíróság szerint az indíték az áldozata szexuális életének végleges tönkretétele volt. A tettes „sikerrel” járt. R. Erika nemi szervét olyannyira szétroncsolta a lúg, hogy életminősége már sosem lesz olyan, mint a támadás előtt, folyamatos műtétekre van szüksége.

Az ügyészség májusban súlyosbításért fellebbezett.

A majdani jogerős büntetés nagyban függ attól, hogy a lúgos támadás a jog szerint milyen bűncselekménynek minősül.

A sértett képviselőjének közlése szerint bizonyos körülmények helyesebb megítélése, a bizonyítékok pontosabb értelmezése, a szakértők véleményének alaposabb áttanulmányozása alapján megállapítható lenne, hogy aljas indokból, különös kegyetlenséggel, a vádlott orvosi ismeretei szerteágazó felhasználásával elkövetett emberölési kísérlet történt. Ha ezt sikerül bebizonyítani, dr. B Krisztián akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Mit ér a nő?

A ma kezdődő másodfokú bírósági eljárás első napja konkrét változást hozott az ügyben. Az ítélőtábla úgy döntött, hogy alaposabban utánajár a per során felvetett kérdéseknek, és kiegészítő szakvéleményt készíttet az ügyben korábban dolgozó igazságügyi orvos szakértőkkel. Így lehetőség nyílik arra, hogy bebizonyosodjon, amit R. Erika és védője állít, miszerint életveszélyben volt a bűntett során, nem B. Krisztiánon múlt, hogy nem történt meg a legrosszabb, mert ő orvosként tisztában volt tette lehetséges következményeivel: a nő akár meg is halhatott volna.

A peres felek december 12-ig kaptak időt arra, hogy összegyűjtsék, milyen kérdéseket tennének fel a szakértőknek. A szakértőknek január 30-ig kell befejezniük a munkát. A következő tárgyalás február 24-én lesz, amelyen a tervek szerint elhangzanak majd a perbeszédek, az ítéletet pedig ennek fényében március 10-én hirdethetik ki – derült ki az Index tudósításából.

UPDATE2: elnapolták az ügyet, új szakértőket…

A bíróság Markó utcai épülete elé flash mobot szerveztek. A holnapi Néma Tanúk felvonulás ikonikus, piros papíralakjaival, valamint az isztambuli egyezmény ratifikálását követelő molinókkal álltak ki a nők elleni erőszak miatt, a nők védelmében aktivisták és civilek. A nyílt tárgyaláson annyian akartak részt venni, hogy a Nem tehet róla, tehetsz ellene Facebook-oldal szerint közel százan a Markó utcai bíróság folyosóján rekedtek, mert az ötvenfős kisterembe nem fértek be.

Néma tanúk

Néma tanúk

Fotó: MTI

Minden jel arra mutat, hogy a kormány tesz a nők elleni erőszak ügyére, nők százai halnak meg vagy szenvednek elképesztő testi és lelki sérüléseket évről évre. A kormánynak esze ágában sincs ratifikálni az isztambuli egyezményt, csak az időt húzza. Mivel a dokumentum meghatározza, hogy milyen konkrét jogi rendelkezéseket kell hozni, amelyek a nők elleni erőszak megakadályozását, felszámolását szolgálják a szexuális zaklatástól kezdve a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig és a női nemi szervek megcsonkításáig, a kormánynak nyilván nemcsak egy tollvonásba kerülne a ratifikáció, hanem komoly, de nem teljesíthetetlen vállalást jelent. Az egyezmény passzusainak betartását, megvalósítását nemzetközi szakértői csoport ellenőrzi, nincs mód elmismásolni. Mindehhez persze források kellenek, a költségvetésből 8 milliárd forint elkülönítését igényelné a folyamat, ami – hogy egy mindenkinek érthető példával éljünk – kevesebb, mint egy új stadion költsége, viszont nagyban javítaná a magyarországi nők élethelyzetét, jogilag nagyobb biztonságot teremtene.

Figyelmébe ajánljuk