Így jár minden áruló – hogyan szívatja Orbán a külföldön élő magyarokat?

  • narancsblog
  • 2013. október 31.

Narancsblog

Reggel, délben este tolják a papagájok, hogy az új választási törvény ugyanolyan demokratikus, sőt  sokkalta demokratikusabb, mint a korábbi, aki mást mond, hazudik. Közben mélyen hallgatnak arról, hogy még így is csaltak Baján a kamuvideó előtt. És persze azokat az aljasságokat sem verik nagydobra, amik csak „csillag alatti” részek az új választási törvényben. Annyira magabiztosak, hogy fel sem ötlik bennük, hogy a szánalmas machinációik szemet szúrnak bárkinek, de azért rettegnek attól, hogy mégsem ők nyernek – mert ezek ennyire gyávák.

A TASZ most egy ilyen „apró betűs” rész miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, de nem tennénk tűzbe a kezünket azért, hogy a kezdeményezésnek lesz bármi következménye is. Pedig kellene, hogy legyen, sőt ez kellene legyen a minimum. Arról van szó ugyanis, hogy a hazai lakcímmel rendelkező, ám tartósan külföldön tartózkodó honfitársaink  – ellentétben a nem magyarországi magyarokkal – nem szavazhatnak levélben (amúgy pont ez a levelezés a legszebb az új választási törvényben), csak személyesen, az illetékes külképviseleten adhatják le voksukat. Vagyis, ha szavazni akarnak, sokuknak utazniuk kell, akár száz kilométereket is.

De mi az üzenete ennek a megkülönböztetésnek?

Hát az, kedves külföldön boldogulni próbáló honfitársaink, hogy Orbánék eleve abból indultak ki, hogy ti – kábé 335 ezren – nem a gazdára fogtok szavazni. Emiatt alacsonyabb rendű magyaroknak számítotok,  a nemzeti együttműködés rendszerétől elforduló bitangoknak, ellentétben a határon túli „testvérekkel”, akik persze más elbírálás alá esnek. És mivel egyelőre azt nem merik mondani, hogy ti, a disszidensek, az árulók nem szavazhattok, evidens, hogy akkor legalább szívjatok. Ne is jusson eszetekbe szavazni. Maradjatok a seggeteken, tartózkodjatok.

Ha pedig mégis úgy döntötök, hogy jövőre szavazni mentek, legyen nálatok nyugtató. Ide a nagy kést, hogy ebből az aljas, kisstílű komédiából a kormány részéről csak egyvalami lesz nagyon komolyan véve.

A külképviseletek nyitva tartási ideje.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.