Magyarország külügyminiszterének Twitter-oldalán láthatjuk ezt a képet, amelyen A walesi bárdok angol fordítását adja át a walesi kormány vezetőjének.
Handed over the english version of Arany’s The Bards of Wales to the Welsh First Minister. pic.twitter.com/7dOKutV4uA
– Tibor Navracsics (@TiborNavracsics) 2014. szeptember 4. A hír bejárta az internetet, de egy darabig senki nem vállalkozott rá, hogy megírja, mitől büdös a palacsinta. A hvg.hu aztán nekifutott, és lendületből át is bucskázott Edward király lovának túlfelére. A szerző ugyanis többek között azt nehezményezi, hogy „ezt a helyi értéken, a magyar történelemről édeskeveset tudó britek számára véresen angolellenes, a valóságot eltorzító propagandaszöveget viszi ajándékul a magyar diplomácia az Egyesült Királyságba”.
Biztos információkkal ugyan mi sem rendelkezünk, de jóhiszeműen feltételezzük, hogy Wales első embere, Carwyn Jones nem egy ideggyenge analfabéta, és esetleg felismeri, hogy a kezében tartott szöveg nem egy múlt heti publicisztika a Magyar Hírlapból, hanem vers, mégpedig egy régi, ámde jó vers (magyarul zseniális, de a legismertebb angol fordítás se rossz).
Mindazonáltal könnyű belátni, hogy A walesi bárdok kiválasztása nem vall kiemelkedő diplomáciai érzékre, ami egy külügyminiszternél, leendő uniós biztosnál azért fokozottan hátrányos helyzetnek minősül. Itt tulajdonképpen az történt, hogy a magyar külügyminiszter a walesieket elnyomó angol zsarnokság balladáját adta ajándékba az angol királynőt Walesben képviselő politikusnak. Akinek a walesi kormány első minisztereként egyik fő feladata az angol kormánnyal való kommunikáció. Mindezt pont akkor, amikor például a walesieket külön szondázzák, mit gondolnak Skócia kiválásáról az Egyesült Királyságból, hiszen a skótoknál hamarosan népszavazás lesz, és így a kérdés Wales esetében is felmerülhet – ha máshol nem, a fejekben.
| ||
A navracsicsi úton léptető Külügyminisztériumban már bizonyára gőzerővel készítik A Tenkes kapitánya díszcsomagolását, hogy átadhassák az osztrák kancellárnak. A KFT együttes Afrika című számában meg az a jó, hogy az egész kontinensen lehet teríteni, minden kormányzati szintű látogatáson. Az Egri csillagok és az Adjátok vissza a hegyeimet! pedig olyan kézenfekvő választás a testvéri török és román népek megörvendeztetésére, hogy szégyelljük is javasolni.
Még élcelődhetnénk egy darabig ezen a kínos bakin, de túlzás lenne tragédiát kiáltani, már ha azt önmagában nem tekintjük tragédiának, hogy a magyar külügyet hülyének nézik. Mindenesetre nem az történt, hogy jól pofán köptük Wales népét. Nem, csupán annyi történt, hogy Navracsics miniszter odament, és fingott egy öblöset vacsora közben. A mi nevünkben is.
