„Paranoia és propaganda” – Schilling Árpád az MMA-ról és a jobboldali vádakról

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 4.

Színház

A holnap megjelenő Narancsban Schilling Árpád kemény kritikát fogalmaz meg a magyar színházi életről, de beszél a megújulás lehetőségeiről, Alföldiről és Vidnyánszkyról is. Itt az MMA elleni bojkottról, illetve a kormány és a Heti Válasz összeesküvés-elméleteiről tett nyilatkozatát olvashatják.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Schilling Árpáddal készített nagyinterjúnkban szó esik arról, miért bántóan kevés az innováció a magyar színházban, miért elhibázott az egész struktúra, és hogy mi ebben az elmúlt évtizedek és napjaink kulturális elitjének a felelőssége. Urfi Péter kérdéseire válaszolva a Krétakör művészeti vezetője elmondja, mihez kezdene egy kőszínházzal, és hogy mi volna egy kulturális intézmény feladata a 21. században – mert véleménye szerint ezt a feladatot jelenleg a legjobb magyar színházak sem látják el.

Az alábbi kérdések – melyek csak itt, online felületünkön olvashatók – ihletői a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) számos tagjának felhívása az MMA bojkottjára, illetve a Heti Válasz Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek című cikke nyomán a közmédia és a kormányszóvivő által is megfuttatott lejárató kampány (a Humán Platform válaszát lásd itt).

MN: A FESZ legutóbb azzal vonta magára a figyelmet, hogy tagjai nagy része demonstratíve nem pályázott az MMA-hoz, pedig tavaly függetlenek is nyertek pénzt, tehát ez reális bevételi esély volt. Mi ebben a logika? A kormánytól elfogadjuk az apanázst, az egyik ablakhoz odafáradunk a pénzért, de a másik ablakhoz már nem?

SÁ: Ezt úgy fordítanám le, hogy ezek a szervezetek a jó erkölcs és a fenntartható állam mellett törtek lándzsát. Azt mondták, hogy mi nem veszünk részt egy tisztázatlan állami pénzkiutalásban. Akik pályáztak, azok pedig úgy gondolták, hogy nekik fontosabb az a kis támogatás, mint hogy szóvá tegyék a nyilvánvaló disznóságot. A minisztérium is elég zavaros hely, és az volt már tíz éve is, de mégiscsak az állam egyik központi szerve. Lehet szó decentralizációról, de az nem jelentheti azt, hogy előbb átadunk két és fél milliárd forintot egy civil szervezetnek, aztán majd tisztázzuk, hogy mire is kapta azt. A bojkottot példamutató és ritka kezdeményezésnek tartom, mert Magyarországon pénzt nem elfogadni szinte érthetetlen devianciának számít. Ilyenkor mindig azt kell elismételni, bármilyen hihetetlenül hangzik, hogy mi olyan polgárai akarunk lenni az államnak, akik nemcsak várnak tőle valamit, hanem felelősséget is éreznek iránta, és például ezzel a gesztussal, ezzel a mondattal, hogy „nem kell a pénzed”, ki tudják fejezni, hogy szerintük ez a fajta pénzosztás nem viszi előre az állam ügyét.

MN: A Norvég Alapnál viszont pályáztatok és nyertetek a Humán Platform szervezetfejlesztésére 35 milliót. Amiről a fideszes sajtó szemfülesen feltárta, hogy Soros György keze van a dologban, és azóta már mindenki tudja, hogy a bankárszármazású nemzetközi baloldal tömi belétek a lóvét.

SÁ: Láttam a YouTube-on két napja egy videót, ahol Orbán Viktor azzal kezdi a bemutatkozását, hogy jelen pillanatban a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Egy politikában aktív, haladó gondolkodású fiatal, aki lehetőséget kap, hogy megismerjen más világokat és a saját világát jobbá tegye. Szép, nem? A Humán Platform olyan civil szerveződés, amely különböző humán területek szervezeteit fogja össze, hogy egymástól tanulhassanak és ezáltal fejlődhessenek. A Humán Platform egy az egyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) alapkoncepcióját igyekszik megvalósítani, hiszen annak lényege az volna, hogy egymás mellé kerül és párbeszédbe lép általa a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület. Ez nagyszerű elgondolás, bár semmi nem valósult meg belőle eddig. Azért a Krétakör pályázott a Humán Platform nevében, mert az egész elgondolás innen származik, konkrétan Gulyás Márton ügyvezetőnk ötlete, akinek az a credója, hogy eddig a pártok tematizálták a közéletet és a szakmákat, és ennek fordítva kell lennie, autonóm szakmai érdekképviseletre van szükség, tulajdonképpen korszerűsíteni kellene a szakszervezeteket. Most mi történt? Ő, Zubek Adrienn és Lukács András írtak egy komoly pályázatot társadalmi munkában, és ennek segítségével a Humán Platform tud irodát nyitni, asszisztenst, útiköltséget fizetni, elindulhat egy fejlesztés, aminek még csak az első lépései történtek meg. Itt van tehát egy szervezet, amely az Emmi alapkoncepcióját követi, van egy sikeres magyar pályázat, amelyből értelmes, a szakmájukért tenni akaró emberek részesülnek, norvég – tehát nem Sorostól érkező – pénzből szárba szökken itthon valami új. Aki ebből csak annyit ért meg, hogy itt biztos a Fidesz ellen szervezkednek, az orvosok, tanárok és művészek összedugják a fejüket, és a kormányváltásról sutymorognak – az paranoiás. Ez egy együttműködni képtelen, paranoiás kormány propagandája.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.