Zenés ajándékkosarat küldött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az vesse rájuk az első követ, aki szerint a népszórakoztatást nem közpénzből kellene finanszírozni. Különben sem holmi popslágert rendelt meg a Navracsics-csapat, hanem mindjárt „a nemzeti összetartozás napjának zeneszámát”, az „Összetartozás dalát”, vagyis egy olyan művet, ami nem tréfadolog.
| ||
Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a dal premierje június 4-én, a nemzeti emléknapon (Trianon-évforduló) lesz, és úgy tűnt, hogy a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balatoni Mónika sem viccelt: „Sokan még nem tudják, miről szól az emléknap, az összefogás igénye azonban mindenkiben él, így született az ötlet, hogy az idei évforduló üzenetét az Összetartozás dala is erősítse. A KIM célja, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok egy pillanatra ugyanazt az élményt éljék át, ezért a tárca mindenkit arra buzdít, hogy ekkor közösen énekeljék az Összetartozás dalát, készítsenek róla felvételt, és töltsék fel azt a nemzeti összetartozás napjának honlapjára.”
A minisztérium közleménye szerint „a dal szövege és kottája, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közreműködésével felvett videoklipje letölthető a http://nemzetiosszetartozas.kormany.hu honlapról. A klipet a nemzeti összetartozás napján sugározzák majd a közszolgálati médiumok csatornái, majd 18 órakor a Parlament kupolacsarnokában a Szentegyházi Gyermekkórus és a művészek, Szabadkán pedig a zuglói Szent István Király Zenekar kórusának előadásában csendül fel a zeneszám.”
Ezek után természetesen arra következtetnénk, hogy e fontos darab megírására a NER Sosztakovicsát, Richard Straussát, de legalább Bruce Springsteenjét vagy Bonóját kérték fel, ha meg nem találnak ilyet (hol is találnának?), legalább egy Ákos–Hobó közös szerzeményt rendelnek, hiszen mindig van az a pénz.
Vagy még sincs? A közleményből kiderül, hogy „Bársony Bálint és Gergely Éva Barackfa című szerzeménye lesz a nemzeti összetartozás napjának zeneszáma”, ami persze még nem baj, sőt az sem, hogy tudomásunk szerint Bársonytól, aki korábban a Back II Black együttesben szaxofonozott, azért vált meg zenekara, mert az egyik koncert helyett inkább egy jobban fizető haknira ment el. De ettől még írhat kurva jó számokat, ahogy Gergely Éva táncdalénekesnő szövege is lehetne a költészet csúcsa, ám amit hallunk, az valami egészen más.
Átlagon aluli tinglitangli, minősíthetetlen szöveggel (az milyen már, hogy „kezeink mind összeérnek, talpaink egymásra lépnek, szemünkben a boldogság fénye ég”?), amibe sikerült behúzni a megasztáros, x-faktoros szerencsétleneket éppúgy, mint a Magyar Rádió Gyerekkórusát. (Tán azért kellett lapátra tenni Thész Gabriella karnagyot tavaly, mert ő ilyen gyalázatba biztosan nem vezényelte volna a lurkókat?)
És ha már zenés ajándékkosarat említettünk az elején… Nyakunk rá, hogy a Barackfát a hetvenes évek rossz emlékű, keletnémet esztrádműsorának szerkesztői is cikinek tartották volna, no de az a hetvenes évek volt, meg az NDK… A KIM szándéka szerint június 4-én viszont ezt a vackot fogják énekelni kicsik és nagyok, ezzel lesz tele a rádió, a tévé. Tényleg azt hiszik, hogy ha Michael Jacksonnak bejött a We are the World, nekik is bejön ez a szánalmas We are the magyars. Hát nem! Három év alatt sem tanulták meg, hogy etetni is csak finomságokkal érdemes. Persze lehet, hogy tudják, ám annak még a gondolatától is irtóznak, hogy náluk kreatívabb, tehetségesebb embereket a kondér közelébe engedjenek.
