Fölösleges gátmetszések Magyarországon

szerző
Spronz Júlia
publikálva
2012. márc. 05., 12:20
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hogy a fölösleges gátmetszés a nők elleni erőszak egy formája, mi sem mutatja jobban, mint hogy sok nő nemi erőszakként éli meg. A beavatkozást kísérő testi-lelki tünetek is hasonlóak: poszttraumás stresszbetegség, a szexuális élet zavarai, önértékelési problémák. Gyakran a szakemberek e tüneteket tévesen szülés utáni depresszióként, baby blues-ként diagnosztizálják, amivel elmossák a tényleges okot (és felelősséget), s meggátolják a hatékony kezelést.

Előző bejegyzésünkben írtunk a női nemiszerv-csonkítás (female genital mutilation, FGM) gyakorlatáról a nagyvilágban. Az FGM azonban nem csak távoli országokra jellemző barbár szokás, van ám neki magyar megfelelője is: indokolatlan gátmetszésnek hívják. Igaz, ami a kétféle beavatkozás körülményeit és eredményét illeti, talán túlzásnak tűnik a párhuzam. A cél és az eszköz tekintetében azonban egyértelmű a hasonlóság: a nők szexualitása feletti kontroll, a patriarchátus fenntartása.

Számok

Ma Magyarországon az utolsó nyilvánosságra hozott statisztikai adat szerint (2006) 71% volt a szülésnél végzett gátmetszés aránya, első szülés esetén pedig 90%! Még az ország egyik leghaladóbb szellemiségű kórházában is 10-ből 4-szer végzik el ezt a szükségtelen orvosi beavatkozást. Kirívó ez az arány az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által elfogadhatónak tartott 2–20%-hoz képest.

Igazolás

Hazánkban még mindig egy olyan káros és jobbára fölösleges szülés körüli beavatkozással teszik pokollá a nők életét, melynek szükségességét semmilyen tudományos érv nem támasztja alá. Sőt, a gátmetszés igazolásául szolgáló orvosi érveket – jobb, mint a spontán gátrepedés, csökkenti az inkontinencia kialakulásának esélyét, és megelőzi a hüvelyfalizomzat ellazulása miatt fellépő szexuális problémákat – közel harminc éve tudományos igényességgel megcáfolták. A mai magyar szülészeti eljárásban nem is annyira a prevenció indokolja, mint inkább a szülés vezetése során alkalmazott elavult és káros kórházi gyakorlat maga idézi elő a gátmetszés szükségességét. Ezek mindegyikét – a kőmetsző pozíció alkalmazását a kitolás alatt, a vezényszóra nyomatást és a méhre gyakorolt hosszas és erőteljes nyomást – a WHO a megszüntetendő eljárások közé sorolja.

Haszna

Ezeknek a magyar protokollban még mindig bevett eljárásoknak a kiiktatásával elkerülhetővé válna a fölösleges gátmetszés is. Ennek ugyanis haszna nincs, de fájdalmas, gyógyulása hosszadalmas, és – más erőszakos szülésvezetési eljárással együtt – traumatikus élménnyé változtatja a szülést a nők számára. Illetve fogalmazzunk pontosabban: a szülő nő számára nincs haszna, van viszont a nőgyógyász doktorok számára. A konkrét haszon: fenntartani a medikalizált szülésvezetési gyakorlatot, vagyis egy szülés elengedhetetlen résztvevőjeként, sőt vezetőjeként konzerválni az orvost, ami nőgyógyászok ezreinek nyújt kitűnő státuszt és megélhetést. Európa nagy részén és Észak-Amerikában a szülések kísérése bábák, szülésznők territóriuma. E gyakorlat adaptálására egyébként Magyarországot is kötelezi a 2005/36. EK-irányelv – ez idáig eredménytelenül. A társadalmi szintű haszon pedig pontosan ugyanaz, mint a „klasszikus” FGM esetében: bebetonozza a patriarchális nemi szerepeket, biztosítja a nők alávetettségét a férfiakkal szemben, kontrollt gyakorol a nők szexualitása felett, férfikézben tartja a legősibb női területet.

Eredménye

Hogy a fölösleges gátmetszés a nők elleni erőszak egy formája, mi sem mutatja jobban, mint hogy sok nő nemi erőszakként éli meg. A beavatkozást kísérő testi-lelki tünetek is hasonlóak: poszttraumás stresszbetegség, a szexuális élet zavarai, önértékelési problémák. Gyakran a szakemberek e tüneteket tévesen szülés utáni depresszióként, baby blues-ként diagnosztizálják, amivel elmossák a tényleges okot (és felelősséget), s meggátolják a hatékony kezelést.

A rutinszerű gátmetszés elsődleges akadálya annak, hogy háborítatlan szülések váltsák fel a medikalizált szülészeti gyakorlatot, hogy a nők visszaszerezzék a szülést mint saját territóriumukat a férfiaktól, végső soron annak, hogy a szülés jó élmény legyen a nők számára. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy több gyerek szülessen, ami nemzetstratégiai cél is.

A rutinszerű gátmetszések megszüntetése mindannyiunk közös érdeke.

szerző
Spronz Júlia
publikálva
2012. márc. 05., 12:20
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Adatlap

Női jogi egyenlítő

„A feminizmus az a radikális eszme, amely szerint a nő is ember” Cheris Kramarae

Női jogi egyenlítő
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk