A kistelepüléseken lényegében nyílt szavazás volt, Orbánék csak ott és csak így nyertek

  • Haskó László
  • 2018. május 11.

Publicisztika

Vidéken kiépült a mindennapi függőség uralma.

A jelenlegi vezető kormánypárt, amikor a múlt század 90-es éveinek közepe táján liberálisból álkonzervatívba fordult, beállt azon politikai erők sorába, amelyek éles különbséget tesznek magyar állampolgár és magyar állampolgár között. Az idegenszívűzéstől a sorosozásig (vagy migránsozásig) érő retorika mentegethetetlen, a bűnös, irracionális nacionalizmus kettéhasította az országot. Minden külső és országon belüli konfliktusforrást fölébresztett, a tragikus múlt minden rettenetének árnyát borítja újból hazánkra. Még a szavaknál tartunk, azonban előbb vagy utóbb lesüllyedünk a tettekig. A választási eredményekből tudjuk, hogy a budapestiek túlnyomó többsége nem érzi magáénak az orbáni harcmodort. Nemhogy követni nem akarja a vidék vezérét, az együttműködést is föl akarja mondani vele.

Sokezres tüntetések vannak.

Gondolkodjunk el azon (az igaz) fölmérési adaton, amely szerint Orbánra a kevéssé iskolázottak közül szavaztak jóval többen. Sajnálatosan itthon ez földrajzi megoszlást is mutat. Városokban – a dolog természetéből adódóan – sokkal több az egyetemhez-főiskolához kötött munkakör, mint falun – ebben nincs semmi rossz. Az viszont nem jó, hogy Orbán megveti (és világi bűnökkel – elsősorban liberalizmussal – terhesnek tartja) a fővárost. Legszívesebben áthelyezné birodalmi székhelyét olyan helyre, ahol otthon érzi magát. De nem teheti, mert óriási, alighanem végzetes tekintélyveszteséggel járna. Ezért formálja erőszakosan saját képére Budát és Pestet. Nem sikertelenül. Lásd Kossuth tér, Városliget, Semmelweis utca, budai Vár, Római-part, Soroksári út, Üllői út, Népliget, és sorolhatnánk tovább. Ám ez csak a bemelegítés!

Az igazi cél az olimpia! Számára ez a kultúra csúcsa és az igazi nagy üzlet. Ehhez sajnálatos módon nélkülözhetetlen Budapest (tönkretétele). Viszont útban vannak a pesti polgárok.

Ne essünk viszont abba a tévedésbe, hogy a kevésbé iskolázottak buták és haszontalanok. Ne higgyük, hogy azért szavazott „a vidék” Orbánra, mert erkölcsben és politikában tájékozatlan. Más oka van annak: Orbán valódi politikai gaztettet hajtott végre: visszaépítette a feudalizmust. Hűbérurakkal, kasznárokkal, zsellérekkel. Vidéken kiépült a mindennapi függőség uralma. A kistelepüléseken lényegében nyílt szavazás volt, Orbánék csak ott és csak így nyertek. Most Budapest tüntet az igazáért. Vidékről is, aki teheti, követi a fővárosiakat.

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

De nem tudjuk, hogy mi a tüntetések konkrét célja.

Különösen furcsa, hogy az Orbán elleni eddigi legsikeresebb akcióval, az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezéssel identitást szerző mozgalomból lett párt aktuálisan elővett projektje (az ország kettéhasadása ellen) az új narodnyik mozgalom. Szorgalmas vidékjárás, szívós agitáció. És akkor majd észhez térnek, és rohannak belépni a téeszbe. Pardon, ez régebben történt, de az sem vált be. És a Medgyessy-féle „árokbetemetés” sem. A perifériának kevés az agitáció. Orbán tudja ezt: ő Budapest romjaival fogja betemetni az árkot. Vagyis a fővárost is vissza akarja juttatni a feudalizmusba. De ez nem sikerülhet.

Hacsak úgynevezett ellenzéki pártjaink nem segítenek be neki.

A levitézlett párthölgyek és párturak már készülnek az időközi polgármester-választásokra, meg a jövő évi két rendesre. Ők biztosak benne, hogy lesz választás, ami nincs előre lefuttatva?

Sokan próbálják megállapítani, hol húzódik az ország törésvonala? Jobb és bal között? Most nem. Budapest nem akar Orbánisztán fővárosa lenni. És ezt csak egy azonnali budapesti népszavazás kikényszerítésével lehet elérni. Miről szóljon ez a népszavazás? Véglegesen ki kell venni Orbán kezéből a budapesti olimpia rendezésének lehetőségét, egyúttal visszaszerezve a főváros önkormányzását.

Egy szabad Budapest lehet a követhető példa, a vidék „felzárkózik”, az árok betemetődik, az ország nem hasad tovább.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.