„A bojkott nemcsak egy intézkedés ellen irányul, hanem azok ellen az intézmények ellen, amelyek ezt a lépést aktívan vagy hallgatólagosan támogatják. A bojkott célja nem az elutasítás, hanem a helyzet megváltoztatása.” John Berger
Október 2-án Magyarországon idegen- és alkotmányellenes népszavazást tart a kormány: akarjuk-e, hogy az Európai Unió előírhassa Magyarországnak menekültek betelepülését?
Ez a népszavazás az idegengyűlöletről szól majd, mert a Fidesz, lassan két éve – kormányzati eredmények híján – a menekültekkel szembeni indulatkeltésre építi a politikáját. Ez a népszavazás alkotmányellenes is lesz, mert még a Fidesz által ránk erőltetett alaptörvényben is feketén-fehéren benne van, hogy az Európai Unió előírhat bizonyos szabályokat Magyarország számára. Cserébe például a szabad határátlépésért, munkavállalásért vagy azért a 8200 milliárd forintért, amit az elmúlt években Magyarországnak adtak az uniós adófizetők. Ebből iskolák, kórházak épültek, és munkahelyek tízezrei jöttek létre.
Ádám Zoltán amellett érvel (Akarjuk!, Magyar Narancs, 2016. július 7.), hogy az ellenzéknek az „igen” szavazatokra kell buzdítania ezen a népszavazáson, azaz a kvóta mellett kell érvelni. Bármennyire is szimpatikus e hozzáállás, nem értek Ádámmal egyet. Pedig a bojkott mellett érvelni nem kényelmes pozíció, ugyanis meghátrálásnak hathat. Mégsem erről van szó.
Az MSZP nem vehet részt egy olyan népszavazáson, ami az idegengyűlöletről és az Európa-elleneségről szól. A népszavazás tétje ugyanis nem 1294 ember elhelyezése, hanem az, hogy a Fidesz ki tudja-e nyilváníttatni a magyarokkal: ránk nem érvényesek az Európai Unió szabályai. Hiába igaz, hogy a népszavazásnak nincs kötelező ereje, tehát valójában semmi nem változna azzal, ha a nemek nyernének, a politikai következmények beláthatatlanok lennének. A brit kilépéspárti népszavazás után Európában új precedens születne arra, hogy a tagállamoknak nem kell betartaniuk azokat a szabályokat, amelyeket ők maguk hoztak, hiszen az emberek máshogyan döntöttek (más kérdés, hogy többéves megtévesztő gyűlöletpropaganda hatására). Az érvényes és eredményes népszavazás tovább bomlasztaná az egységes Európa álmát. Márpedig mi ebből nem engedünk: az MSZP vitte be Magyarországot Európába, és mi is fogjuk bent tartani.
Az MSZP nem vehet részt az alkotmányellenes, súlyosan félrevezető, közjogi következményekkel nem bíró, az Európai Unióból való kilépést előkészítő népszavazáson. Ezzel ugyanis elismernénk a népszavazás jogszerűségét és értelmét is – amit vitatunk. Ha nem fideszes bábok ülnének az alkotmánybírói és köztársasági elnöki pozícióban, ők is vitatnák. Rossz kérdésre nem lehet jó választ adni. Ezért hirdettük meg október 2-ára a Szabad Európa Napját, és ezért kérem arra az MSZP támogatóit, hogy a népszavazás helyett maradjanak otthon; vagy ünnepeljék velünk és civilekkel az uniós tagságot. Két dolgot előre megígérhetek: senki nem fog, ahogy Ádám Zoltán írja, „füvet nyírni” a kampányban munka helyett, és nem fogjuk saját sikerünkként ünnepelni, ha érvénytelen lesz az idegengyűlölet népszavazása. Annak persze örülni fogunk, ha Magyarország bizonyítja, hogy büszke, nagyszerű ország, ahol az emberek nem löknek a háborúk és terrorizmus elől menekülő családokat és gyerekeket ráccsal elzárt táborokba akkor sem, ha a kormány erre akarja rávenni őket.
| ||
Az, hogy ebben hol áll az MSZP, nem kérdés. Emlékezhetünk: a pártom tavaly megnyitotta székházát és irodáit a menekülteknek érkező adományok előtt. Számos párttagunk és aktivistánk dolgozott azon, hogy az Orbán-kormány által szándékosan Budapesten hagyott menekültek legalább vízhez, ruhához és élelemhez jussanak. A szocialista párt kiáll mindenki mellett, aki biztonságos élet reményében menekült Európába a terrorizmus elől. Nem támogatjuk a falakat, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy emberséges menekültügyi eljárás híján ezrek vesznek a tengerbe azon az úton, amitől a jobb életet remélik. Mindez nem jelenti, hogy a migrációs hullám ne rejtene veszélyeket. De abszurdnak tartom, hogy éppen az az Orbán Viktor riogat terrorizmussal, aki 2015-ben több mint 200 ezer menekültet engedett át minden ellenőrzés nélkül Nyugat-Európába. A mai kormánypolitika a legrosszabb jobboldaliság: biztonságot ugyan nem ad, de félelmet és gyűlöletet kelt az emberekben. Ezt kell leváltani, hogy olyan országban élhessünk, ami be tud fogadni 1300 embert, és közben szögesdrót és kerítések nélkül is tudja csökkenteni az országra és Európára leselkedő veszélyeket.
Hogyan? Például felkészült rendőrséggel és terrorelhárítással, európai együttműködéssel. A biztonság és a humánum nem zárja ki egymást, ám Orbán Viktor ma egyik követelményt sem teljesíti. Ma 1300 ember határokon kívül tartására 5 milliárd forintot költ a kormány: menekültenként 3,8 millió forintba kerül, hogy Orbánék utálkozhassanak egyet. Ha ehhez hozzáadjuk a kampány költségvetését, a sokszorosa jön ki annak, amiből 1300 ember integrációja kényelmesen megoldható lenne. A szocialista párt azt szorgalmazza, hogy az unió tagállamai együtt kezeljék a menekültválságot, mert nincsen más megoldás. Hatvan évvel ezelőtt, 1956 októberében Nyugat-Európa nem szavazott arról, hogy befogadja-e a magyarokat, akik a sztálinista rezsim elől menekültek Európába. Orbán ezzel a népszavazással azt üzeni nekik: hálátlan a magyar kormány, akik még 1294 ember ellátásáért sem képesek felelni, olyan görcsösen ragaszkodnak az idegengyűlöletből húzható politikai haszonhoz.
A menekültválságra nem megoldás Európa szétverése. A sikeres népszavazás – amihez az ellenzéki „igen” szavazatok igenis hozzájárulnak – újabb szög lenne Európa koporsójába. Az uniós tagság elvesztése még a gazdag, nettó befizető Egyesült Királyság számára is katasztrofális következményekkel járhat; képzeljük el, micsoda kataklizmát indítana el Magyarországon. Aki bojkottálja a népszavazást, aki otthon marad, az Európában marad.
Ezzel együtt minden tiszteletem azoké, akik ezen a fronton is ellentmondanak az Orbán-kormánynak. De azt szeretném, hogy az idegenellenes népszavazás helyett legyen október 2. a Szabad Európa Napja. Üzenjünk a Fidesznek: mi Európában akarunk élni, határok nélkül, a nyugati államok szövetségében. Ezt az álmot nem dobjuk el öt perc gyűlöletért cserébe.
A szerző a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke.
