Alkotmánymódosítás a hajléktalanok ellen

Fagyhalál

  • Herényi Károly
  • 2012. december 3.

Publicisztika

Orbánnak hajléktalanokba nem érdemes fektetni, nincs megtérülés. Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.

Lehet-e jó a társadalmi hangulat abban az országban, ahol úgy bánnak az elesettekkel, mint Magyarország miniszterelnöke?

Orbán kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság határozata, amely a hajléktalanok közterületen élését tiltó törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, nem életszerű. Ez a hozzáállás a kormány vezetőjétől több mint riasztó. Ráadásul nem előzmények nélküli: néhány éve egy belvárosi önkormányzat úgy gondolta megoldani a hajléktalanok kiszorítását a közterekről, hogy a padokra középre egy harmadik karfát szereltettek, nehogy a hajléktalan végig tudjon feküdni rajta. Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa azonnal felemelte szavát, elítélte a rendkívül primitív, embertelen megoldást. Rámutatott, hogy magasabb társadalmi tőkével és politikai kultúrával rendelkező országok a hajléktalanság problémaegyüttesét a kialakulás fázisában, szociális munkások és családsegítők bevonásával igyekeznek megoldani.

 


Fotó: Narancs

A jelek szerint ez pusztába kiáltott szó maradt, hiszen a miniszterelnök elképzelése ezzel gyökeresen ellentétes.

Orbán azzal toldja meg ijesztő gondolatait, hogy ha az AB-n végső esetben sem megy át, akkor az alkotmányba foglalja a hajléktalanok üldözéséről szóló törvényt.

Az, hogy a leginkább kiszolgáltatottakkal, a normális társadalomból kiszorulókkal hogyan bánik, őt és kormányát minősíti. (Nem azon munkálkodik, hogyan lehetne a hajléktalanstátus kialakulását megelőzni. Nem tanulmányozza olyan országok gyakorlatát, amelyekben szinte ismeretlen a jelenség, és nem kéri ki hazai hozzáértők véleményét.) A hajléktalanságot (is) a szavazatmaximálás érdekében használja. Ki nem mondott üzenete az, hogy én megvédem a tisztességes embereket a hajléktalanok látványától és bűzétől. Nem úgy, hogy segíteni próbálok nekik, hanem törvényben tiltom meg nyomorúságos jelenlétüket az utcákon.

A hajléktalanokba nem érdemes befektetni, nincs megtérülés, ezért Iványi Gábor egyházától – amely nagyon sokat tesz a hajléktalanokért – megvonom a státust, egyesületté minősítem őket. A regisztráció a hajléktalanokat amúgy is végképp megfosztja választójoguktól.

Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.

Az AB döntésének minősítése a miniszterelnök demokráciafelfogásának a tükre. Kép a hatalmi ágak orbáni szétválasztásáról. Kép arról, mennyire veszi komolyan az AB-t.

De még valamit nem vesz komolyan, a saját maga által összetákolt alaptörvényt. Ha az előzetes regisztráció után a hajléktalanok közterületről szóló kitiltása is bekerül az orbáni szentírásba, joggal számíthatunk rá, hogy a miénk lesz a világ legterjedelmesebb, egyre táguló alaptörvénye. A jelek szerint a kétharmad úgy látja, az alaptörvény arra való, hogy negligálhassák az AB döntéseit, ha az alkotmánybírók körében a szakmai önbecsülés felülírná a párthoz való lojalitást.

Itt a tél, a hajléktalanokat a fagy mellett Orbán is támadja. Egyre inkább rászorulnak a segítségünkre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.