Uitz Renáta

Hogy jobban fájjon

A szívhangrendeletről

Publicisztika

Tavaly nyáron Texas állam súlyosan megszigorította a művi terhességmegszakítás feltételeit: megtiltotta, hogy ilyen műtéteket végezzenek el, ha már kimutatható a magzati szívhang.

A magyar kormány akkortájt már javában a választásra készült, és a nemzeti szuverenitást (történetesen épp’ a lengyelt) a Magyar Közlöny hasábjain védelmezte (az Európai Unióval szemben). Akkori cikkemben (lásd: Sorsod Texas, Magyar Narancs, 2021. szeptember 15.) azon gondolkodtam el, hogy vajon fenyeget-e a nemzetközi illiberális keresztény körökben oly népszerű abortuszszigorítás Magyarországon? Nos, csupán egy évet, 2022 szeptemberéig kellett arra várni, hogy „a magzati életfunkciók működésére utaló tényező” „egyértelműen azonosítható módon” történő bemutatása felbukkanjon a terhességmegszakítás feltételei között Magyarországon. Az eddigi szabályozást egy belügyminiszteri rendelet módosítja; az új irányelv szerint a terhessége megszakítását kérő nő számára meg kell mutatni a magzat ultrahangképét, a szívverését és a szívhangját. (A rendelet a terhesség megszakításához szükséges, és az állapotos nő által aláírandó „Kérőlap”-ba ezt a mondatot rögzítette: „A bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók létezésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.”)

E fordulat bő egy hónappal azután történt, hogy a magyar miniszterelnök az Amerikai Konzervatív Unió (CPAC) texasi konferenciájának sztárvendége volt.

Beszól az Európai Parlament

Erős, sűrű hete volt Magyarországnak a szeptember 12-én kezdődő. Ekkor, szeptember 12-én, hétfőn vitatta meg az Európai Parlament (EP) a magyar demokrácia állapotáról szóló előterjesztését, s úgy találta, hogy hazánk jelen állapotában nem tekinthető teljes értékű demokráciának. Az EP végül szeptember 15-én, csütörtökön elfogadott állásfoglalása hosszan tárgyalja a bírói függetlenség és számos alapvető jog, így a vallásszabadság, valamint az LMBT+ jogok védelmének gondos állami csorbítását. Utóbbi kérdésben az EP már 2021 júliusában is elítélte, hogy a magyar kormány „egyértelmű kísérletet [tett] az emberi jogi nyelvezet eszközként való felhasználására diszkriminatív politikák végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy ez ellentétes a nemzetközi emberi jogi elvekkel és normákkal”. Az EP újabb határozatában ezért is sürgeti az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladéktalanul és hatékonyan lépjenek fel a magyar kormány uniós alapértékeket sértő húzásaival szemben.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk