Már rég összenőtt – A Jobbik sikerei

  • Világi Mariann
  • 2014. április 27.

Publicisztika

Már rég összenőtt, ami összetartozik. 2009 novemberében „Méhében él a nemzet” címmel tartott szakmai konferenciát a Jobbik. A Dúró Dóra felszólalásában elhangzottak jó része az elmúlt négy évben már megvalósult. Most csak a folytatás következik.

Dúró Dóra parlamentben használt laptopján ki tudja mióta látható ez a kép – elemzését szakemberre bíznám –, amely nyilvánvaló támpontot adhat/adhatott a Jobbik úgynevezett parlamenti oktatás- és kultúrpolitikai programjához.

Vagy idézzünk Dúró szavaiból (innen, 2 perc 35-től):

„A Jobbik oktatáspolitikájában nem az esélyegyenlőség és az integráció az, amiket értéknek tekint, hanem az emberek küldetésének a kiteljesítése. (…) A Jobbik a magyarság sorskérdéseit állítja az oktatáspolitika középpontjába. (…) A Jobbik bevezeti a mindennapos testedzést az iskolákban.”

Majd a konferencia összefoglalójában:

„Dúró szerint az elmúlt húsz év túl sok figyelmet fordított az észre, amelynek ezentúl igazat kell mondania (megkérdőjelezhetetlenné kell tenni az oktatás igazságtartalmát). Ezért a kéz és a szív leromlott: a szakmunkásképzés presztízse romokban, alig vannak szakemberek, és a diákokat sem lehet már nevelni az iskolákban. A keresztény elgondolás szerint minden embernek van egy küldetése, és az oktatás célja ezt felfedni. Mivel nem mindenki célja azonos, ezért az integráció sem egy megfelelő eljárás.

Megoldásként az erkölcstan/hittan bevezetését említette, valamint egy pedagóguséletpálya-modell felállítását, amely alapján a tanárok sokkal megbecsültebbek lennének mind anyagilag, mind társadalmilag (...).”

Vona Gábor a kulturális programot is meghirdette, szintén 2009-ben:

„Az oktatásnál megemlíti a felsős általános iskolások egyszeri, kötelező kirándulását a régi Nagy-Magyarország területére, valamint június 4. iskolai emléknappá nyilvánítását. A Jobbik célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni – fűzte hozzá Vona.

Kultúrpolitika-ügyben csúcsmodern technikával készíttetne »hollywoodi« történelmi filmeket, valamint támogatná a nemzeti zenekarok pályáját – mondván, így el lehet jutni a fiatalok igényeihez. Véleménye szerint, ha a fiatalság megtalálná a nemzetben a tartást és a pozitív példát, akkor csökkenne az öngyilkosok, az alkoholisták és a depressziósok aránya.”

Ilyen mondatokkal ki lesz képes versenyezni? Azok, akik most nyílt vitákban és fórumokon szeretnék visszahódítani az elvesztett szavazókat?

Nem lesz egyszerű!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.