A budapesti luxus netovábbja: a légkondis busz

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. jún. 22., 11:06
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Még csak június van, de a fővárosiak már hőgutát kapnak a buszokon. A legtöbb esetben nem a klímaberendezés rossz, hanem a szabályozás.

Budapest az elmúlt években sokat tett azért, hogy közösségi közlekedése – legalább az igények szintjén – megfeleljen a kor elvárásainak: elsősorban a kötöttpályás közlekedés fejlesztésében gondolkodik, új járművek beszerzése esetében minimális elvárás az akadálymentesség és törekszik a környezetbarát technológia alkalmazására. Van azonban egy olyan szolgáltatás, amely a főváros közösségi közlekedésében máig luxusnak vagy inkább úri hóbortnak számít: a klíma.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a járművek klimatizálása korábban is mostohagyereknek számított: a kétezres években Budapest első korszerű Volvo buszait ugyanúgy légkondi nélkül rendelte meg a BKV, mint a nagykörúti Combino villamosokat és csak a botrány hatására szerelték fel őket klímával, de legalább felszerelték őket. A jelenlegi budapesti városvezetés hozzáállását azonban az jellemzi a legjobban, amit Tarlós István a 3-as metró új szerelvényeinek légkondicionálásáról, pontosabban annak hiányáról 2017 márciusában mondott:

„Évekig soha nem jutott eszembe, hogy kéne ide klíma. Ha most klíma is lenne, lehet, megkérdeznék, hogy miért nem kap minden felszálló egy csokor virágot is.”

Oké.

Az orosz metrószerelvények légkondicionálásával kapcsolatban akkor a BKV vezetése is zavarba ejtő kamuzásba kezdett: a klímaberendezések hiányát eleinte azzal indokolták, hogy a „felújított” metrókocsik teteje nem bírná el őket, de amikor az orosz gyártó megkésett a szerelvények szállításával, a főváros- és a BKV-vezetése kilátásba helyezte, hogy a késlekedésből eredő kötbért esetleg klímaberendezésekre költené. Értsd: létezik az az összeg, amiért a metrókocsik teteje elbírja a klímát.

A klimatizálás hiánya azonban elsősorban az autóbuszokat érinti, amelyek a fővárosi közösségi közlekedés utasforgalmának legnagyobb hányadát, körülbelül 40 százalékát biztosítják. Míg tíz éve a BKV és a városvezetés még hivatkozhatott arra, hogy a buszpark jelentős része nem klimatizált, azóta az új és használt járművek beszerzésének, illetve a buszkiszervezéseknek köszönhetően viszonylag kicsi a klímaberendezéssel fel nem szerelt régi autóbuszok aránya Budapesten.

A nyári kánikulában a buszokon tapasztalható hőséget három dolog okozhatja: a buszon nincs klíma, vagy van klíma, de rossz, esetleg van klíma, működik is, csak a járművezető nem kapcsolja be. Az utasok és a buszvezetők közötti napi konfliktusokat az utóbbi helyzet vagy ennek vélelmezése okozza, különösen, hogy ma már szinte minden budapesti tudja, hogy

a klímaberendezés mellőzésével a buszvezető üzemanyagot takarít meg, a megtakarított üzemanyag után pedig a buszvezetőnek pótlék jár.

A szabályozás szerint a klímát akkor kell bekapcsolni, ha a külső hőmérséklet eléri a 24 fokot, amikor azonban odakint 24 fok van, akkor már – ahogyan arra a Közlekedő Tömeg helyesen felhívta a figyelmet – a könnyen felmelegedő buszokban már rég hőgutát lehet kapni. A BKK védi a rendszert, a szakszervezetek pedig a járművezetőket, az utasokat azonban vajmi kevéssé érdekli, hogy hol van a hiba, csak az, hogy 2018-ban Budapest még mindig nem tud úrrá lenni azon, hogy nyáron meleg van.

false

Azért nem tud, mert sem a főváros, sem a BKV vezetése nem veszi komolyan a klimatizálás szükségességét; a légkondicionálást csak lehetőségnek, extra kényelmi szolgáltatásnak tartja, holott ma már a legolcsóbb kisautó legfapadosabb verzióját sem árulják klíma nélkül, egyszerűen azért, mert eladhatatlan. Nem érv az, hogy korábban sem volt klíma, mégis lehetett utazni, a 70-es, 80-as években ugyanis az akkor még tömegközlekedésnek nevezett utazási formának sokkal kevesebb vetélytársa volt.

Ha a közösségi közlekedés versenyképes akar maradni, ki kell szolgálni az utasok alapvető igényeit, és a járművek hűtése ma ugyanannyira alapvető elvárás, mint például a megfelelő utastájékoztatás és az akadálymentesség. Ehhez azonban alapjaiban új szabályozásra van szükség.

A jövőben nem fenntartható, hogy a BKV a járművezetők pótlékait az üzemanyag-megtakarítás alapján (is) számítja, ezzel ugyanis akaratlanul is ellenérdekeltté teszi a buszvezetőket és az utasokat. Mivel a vitás eseteket ebben a rendszerben lehetetlen megnyugtatóan és igazságosan rendezni, az utasok és a BKV-sok közötti konfliktusok a jövőben is garantáltak. A járművezetők munkájának minőségét, teljesítményét tehát más módon kell mérni.

Rég eljárt az idő a BKK szabályozása felett is: mára egyértelművé vált, hogy a helyzet nem kezelhető a nyitható ablakok és a klímaberendezés használata közötti lavírozással. Jó szándékú ugyan a Közlekedő Tömeg javaslata, hogy már 22 fokos külső hőmérsékletnél kötelező legyen bekapcsolni a klímát, de ez csak akkor javít a helyzeten, ha a buszvezető minimálisan sem lesz érdekelt a klímahasználat mellőzésében, az alapvető problémát nem oldja meg.

Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely rögzíti, hogy a járműveken télen-nyáron állandó hőmérsékletet kell biztosítani, függetlenül attól, hogy ez fűtéssel vagy hűtéssel oldható meg. Erre a nyitható ablak alkalmatlan, ami egyébként is budapesti fétis; a fővárosi buszpark egyre jelentősebb részét gyártó Mercedes-Benznél például elcsodálkoztak ezen az igényen, a német cég normális esetben már nem szállít járművet nyitható ablakkal, hiszen a klíma télen-nyáron állandó hőmérsékletet biztosít.

Az a busz, amelyiken üzemképtelen a klímaberendezés, nem alkalmas utasszállításra, és akkor sem lesz az, ha kinyitjuk az ablakait.

Az időjárás-előrejelzés szerint a következő napokban hűvös lesz: naivitás, de a BKK-nál és a BKV-nél ezt az időszakot kellene kihasználni, hogy felkészüljenek a következő hónapokra, a nyár várhatóan legmelegebb időszaka ugyanis még előttünk van. Lehetne a 2018-as az első olyan nyár, amikor senki nem kap hőgutát egy budapesti buszon. Virágcsokor nem kell.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

 

szerző
Király Dávid
publikálva
2018. jún. 22., 11:06
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    tiszapolgári
    2018. június 23., szombat 07:44
    A kedves utasoknak semmi nem jó, télen a hideg miatt siránkoztak.
  2. 1
    rworse
    2018. június 23., szombat 07:23
    Utálom a hideget. A meleg jó.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

A Republikon Intézet blogján több szerzőtől jelennek meg cikkek. A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik az Intézet álláspontját.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk