A Momentum párt már országjárása során bejelentette, hogy helyi aktivista csoportokat hoznak létre, ahogy ők mondták, megszervezik a Cselekvés Köreit. Nem előzmények nélküli a kezdeményezés, Magyarországon az Orbán Viktor által életre hívott Polgári Körök, valamint a Jobbik és a Magyar Gárda helyi altruizmusa (parlagfűirtás, segítség ház körüli munkában időseknek, közbiztonság felügyelete) juthatnak eszünkbe. Külföldi példaként szolgálhatott még az osztrák liberális párt, a NEOS is, amely vendégként részt is vett a Momentum által szervezett Nyitás fesztiválon. Az osztrák párt akadémiája, a NEOS Lab tematikus csoportokat hoz létre az érdeklődők, szimpatizánsok számára, akik ezeken a csoportokon belül vitathatnak meg társadalmi, politikai kérdéseket. A tematikus csoportok révén a párt új ötleteket kap, a szimpatizánsok beleszólhatnak a politikába, ugyanakkor az állandósuló viták nem veszélyeztetik a NEOS hatékony működését. Augusztus 20-án aztán a Momentum bemutatta azt az internetes platformot is, amely révén az állampolgárok kapcsolatba léphetnek a helyi cselekvés körével. Egy helyi probléma bejelentése után a párt helyi szervezete megpróbálja megoldani az ügyet. A cselekvési körei tulajdonképpen egy e-demokrácia platform, ebben a minőségében pedig nem az első hasonló megoldás, próbálkozás Magyarországon.
Már az 1990-es és a 2000-es években sok reményt fűztek ahhoz, hogy az internet segítségével átláthatóbbá, demokratikusabbá tehető a közélet, lehetőség lesz a politikai részvétel kibővítéséhez, az állampolgárok felhatalmazására (empowerment). Az e-demokrácia alkalmazások közé tartoznak egyfelől az olyan megoldások, amelyek az állami szervek, a döntéshozatali folyamat átláthatóságát szolgálják. Ilyen az Üvegfalu projekt, amelynek célja, hogy segítségükkel az önkormányzatok teljesítsék a közérdekű adatok elérhetőségre vonatkozó kötelezettségeiket. Szintén az önkormányzatok aktív közreműködését igénylik azok a programok, amelyek révén a helyi lakosokat vonják be a helyi döntéshozatalba. Erre példa a Flórián tér megújítását szolgáló közösségi tervezési folyamat első fázisa, amelyet az Óbudai Önkormányzat kezdeményezett. Az óbudai közösségi tervezés azonban nem csupán online folyt, ami jól mutatja, hogy az e-demokrácia esetében a digitális technológia nem kizárólagos, hanem kiegészítő. Noha a Nemzeti Konzultációk
elsődleges funkciója nem a társadalmi egyeztetés, hanem
a kormány intézkedéseinek igazolása, vitathatatlan, hogy két alkalommal is lehetőség volt azok megválaszolására az interneten. Az országos politikai részvételt kívánja elősegíteni még az ellenzéki szervezetek, pártok által életre hívott szabadszavazas, ill. az Átlátszóhoz köthető evoks is. Talán kevesen tudják, hogy az Ügyfélkapun van egy e-demokrácia fül, ami tulajdonképpen egy linkgyűjtemény a különböző e-részvételi lehetőségekhez. Egy további típust jelentenek a közösségi erőforrások allokációját szolgáló e-demokrácia szolgáltatások. Ilyen a közösségi finanszírozást, feladatmegosztást lehetővé tevő oldalak. Előbbire példa a civileknek adományt gyűjtő adhat, utóbbira a miutcank, amely lehetőséget ad többek között a lakókörnyezetüket közösségi ápolására. Végül az e-demokrácia platformok arra is alkalmasak, hogy a politikai akaratképzést, a mozgalmi szerveződést segítsék elő, mint az indymedia, ami a 2000-es években volt fontos mozgalmi hírportál és közösségi oldal. Politikai célt szolgált még a cselekvés köreihez nagyon hasonló, a helyi problémák kollektív megoldását ígérő populus, amelyet a 2014-es netadós tüntetések után kezdeményezett Várady Zsolt.
A fenti felsorolásból is jól látszik, hogy
nem volt hiány korábban sem e-demokrácia-alkalmazásokból, mégsem élnek
ezek a lehetőségek a köztudatban. Az egyes funkciók, mint pl. a tartalmak megosztása, választott képviselők felkeresése, véleményezés, szavazás ugyanis már integrálódtak olyan komplex platformokba, mint a Facebook. Bármelyik platformról, alkalmazásról is legyen szó, nélkülözhetetlenek a részvételi tapasztalatok, miközben az e-demokrácia egyik funkciója éppen az, hogy növelje az állampolgárok politikai aktivitását. Lényeges továbbá, hogy az online részvételnek legyen tétje. A szabadszavazas azt írja magáról, hogy titkos és hiteles, akár egy népszavazás, csak éppen semmilyen kötelező erővel nem bír. A cselekvés körei esetében a tétet az adhatja meg, ha valóban foglalkoznak a Momentum helyi szervezetei az adott problémákkal. A megoldott ügyek sikerélményt jelentenek az aktivisták számára, bővítik a szimpatizánsok körét. Ha nem sikerül megoldást találni, úgy létrejön egy konfliktus, ami témát adhat a pártnak helyi szinten.
A Cselekvés Köreinek tehát éppen az adhat esélyt, hogy van mögötte egy erős offline szervezet,
amelynek azonban munkát kell fektetnie a platform működésébe, máskülönben úgy jár, mint a már említett populus.
