Öt érv a bulinegyedről szóló népszavazás ellen
bulinegyed_top_story_lead.jpg

Öt érv a bulinegyedről szóló népszavazás ellen

  • Király Dávid
  • 2018. január 16.

Liberális szemmel – Republikon

Az erzsébetvárosi népszavazás a bulinegyed problémáit nem oldja meg, de mindenkinek károkat okozhat.

Egy hónap múlva, február 18-án dönthetnek az erzsébetvárosiak a bulinegyed sorsáról. A VII. kerületi népszavazás formálisan ugyan csak arról szól, hogy az Erzsébet körút, a Rákóczi út, a Károly körút és a Király utca által határolt területen bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfél és reggel 6 óra között, ha azonban a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és az igenek győznek, az nyilvánvalóan megpecsételi a bulinegyed sorsát.

A belső-erzsébetvárosi bulinegyed

A belső-erzsébetvárosi bulinegyed

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az egyik oldal érvei szerint, ha a bevételeik nagyobb részét többnyire éjfél után realizáló szórakozóhelyeknek a nap végén be kell zárniuk, akkor vállalkozások százai és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg. A másik oldal mindeközben a lakók nyugalmára, csendre, a közterületek rendjére, tisztaságára hivatkozik – nyilván mindegyik álláspont érthető.

A bulinegyed sorsáról kiírt népszavazás számos sebből vérzik, íme néhány.

  1. A kerületi népszavazás igazságtalan, hiszen beleszólást biztosít a külső-erzsébetvárosiaknak egy őket egyáltalán nem érintő ügybe, miközben nem méri fel a bulinegyed közvetlen közelében, de már másik kerületben élők véleményét. Márpedig a VI. kerületi Vasvári Pál utcában a Paulay Ede utcában, vagy épp a Király utca páros oldalán élők a saját bőrükön tapasztalhatják azt, amit mondjuk a Murányi utcaiak csak a hírekből ismernek.
  2. A népszavazás véget vet a nyugalomra vágyó lakók, a megélni akaró vállalkozások, valamint az önkormányzat párbeszédének, ami – más, a népszavazás közelébe jutott témákkal, így az olimpiával vagy a 3-as metró akadálymentesítésével ellentétben – a VII. kerületben legalább megindult, és melynek folytatása megnyugtató megoldással zárhatná le a Belső-Erzsébetvárosban kialakult konfliktust.
  3. A bulinegyedben szórakozó turisták okozta mellékhatások csökkentése, a káros következmények felszámolása a ma hatályos jogszabályok alapján is megoldható. Ma sem szabad az utcán üríteni, a jelenlegi törvények sem teszik lehetővé drogok és nők árusítását az utcán. A hatályos jogszabályok betartatása a ma még kifogások mögé bújó hatóságok és az önkormányzat feladata lenne.
  4. A népszavazással az önkormányzat bedobta a gyeplőt a lovak közé. A kerület a referendummal azt üzeni: nem tudja megoldani a problémát, nem tud közvetíteni az ellenérdekelt felek között, és arra sem képes, hogy állást foglaljon az ügyben, mert fél attól, hogy azzal elveszíti az önkormányzat bevételeit/a helyiek szavazatait. (Az első az egész kerületnek rossz, utóbbi csak a vezetőknek.)
  5. A népszavazás könnyen visszaüthet a szórakozóhelyek bezárásáért küzdő helyiekre. Ha ugyanis a referendum érvénytelen lesz vagy a nemek győznek, az hosszabb távon is lefegyverzi a nyugalomra vágyókat és a jövőben még annyit sem érhetnek el, amennyit megfontolt párbeszéddel, a másik fél érdekeinek tiszteletben tartásával és valamilyen okos kompromisszummal elérhetnének.

A fentiek azt mutatják, hogy a bulinegyedről szóló népszavazást ki sem lett volna szabad írni, ez a hajó azonban már elment. A kerület (és Budapest) számára ma az a legkevésbé káros, ha ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes, és így folytatódhat a párbeszéd az érintett felek között – akár a helyi és a fővárosi önkormányzat bevonásával.

false

Fontos hangsúlyozni: a tét nem az, hogy a brit alsó középosztály ifjai a jövőben is zavartalanul rókázhatnak-e ordítva a Wesselényi utca kapualjaiban. A valódi tét az, hogy ennek a rossz hírű országnak a még mindig jó hírű fővárosa elveszíti-e az egyik fontos turisztikai attrakcióját, csak mert az önkormányzatai és a hatóságai képtelenek úrrá lenni egy korántsem megoldhatatlan problémán.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.