Az erzsébetvárosi népszavazás a bulinegyed problémáit nem oldja meg, de mindenkinek károkat okozhat.

Egy hónap múlva, február 18-án dönthetnek az erzsébetvárosiak a bulinegyed sorsáról. A VII. kerületi népszavazás formálisan ugyan csak arról szól, hogy az Erzsébet körút, a Rákóczi út, a Károly körút és a Király utca által határolt területen bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfél és reggel 6 óra között, ha azonban a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és az igenek győznek, az nyilvánvalóan megpecsételi a bulinegyed sorsát.

A belső-erzsébetvárosi bulinegyed Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az egyik oldal érvei szerint, ha a bevételeik nagyobb részét többnyire éjfél után realizáló szórakozóhelyeknek a nap végén be kell zárniuk, akkor vállalkozások százai és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg. A másik oldal mindeközben a lakók nyugalmára, csendre, a közterületek rendjére, tisztaságára hivatkozik – nyilván mindegyik álláspont érthető.

A bulinegyed sorsáról kiírt népszavazás számos sebből vérzik, íme néhány.

1. A kerületi népszavazás igazságtalan, hiszen beleszólást biztosít a külső-erzsébetvárosiaknak egy őket egyáltalán nem érintő ügybe, miközben nem méri fel a bulinegyed közvetlen közelében, de már másik kerületben élők véleményét. Márpedig a VI. kerületi Vasvári Pál utcában a Paulay Ede utcában, vagy épp a Király utca páros oldalán élők a saját bőrükön tapasztalhatják azt, amit mondjuk a Murányi utcaiak csak a hírekből ismernek.
2. A népszavazás véget vet a nyugalomra vágyó lakók, a megélni akaró vállalkozások, valamint az önkormányzat párbeszédének, ami – más, a népszavazás közelébe jutott témákkal, így az olimpiával vagy a 3-as metró akadálymentesítésével ellentétben – a VII. kerületben legalább megindult, és melynek folytatása megnyugtató megoldással zárhatná le a Belső-Erzsébetvárosban kialakult konfliktust.
3. A bulinegyedben szórakozó turisták okozta mellékhatások csökkentése, a káros következmények felszámolása a ma hatályos jogszabályok alapján is megoldható. Ma sem szabad az utcán üríteni, a jelenlegi törvények sem teszik lehetővé drogok és nők árusítását az utcán. A hatályos jogszabályok betartatása a ma még kifogások mögé bújó hatóságok és az önkormányzat feladata lenne.
4. A népszavazással az önkormányzat bedobta a gyeplőt a lovak közé. A kerület a referendummal azt üzeni: nem tudja megoldani a problémát, nem tud közvetíteni az ellenérdekelt felek között, és arra sem képes, hogy állást foglaljon az ügyben, mert fél attól, hogy azzal elveszíti az önkormányzat bevételeit/a helyiek szavazatait. (Az első az egész kerületnek rossz, utóbbi csak a vezetőknek.)
5. A népszavazás könnyen visszaüthet a szórakozóhelyek bezárásáért küzdő helyiekre. Ha ugyanis a referendum érvénytelen lesz vagy a nemek győznek, az hosszabb távon is lefegyverzi a nyugalomra vágyókat és a jövőben még annyit sem érhetnek el, amennyit megfontolt párbeszéddel, a másik fél érdekeinek tiszteletben tartásával és valamilyen okos kompromisszummal elérhetnének.

A fentiek azt mutatják, hogy a bulinegyedről szóló népszavazást ki sem lett volna szabad írni, ez a hajó azonban már elment. A kerület (és Budapest) számára ma az a legkevésbé káros, ha ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes, és így folytatódhat a párbeszéd az érintett felek között – akár a helyi és a fővárosi önkormányzat bevonásával.

Fontos hangsúlyozni: a tét nem az, hogy a brit alsó középosztály ifjai a jövőben is zavartalanul rókázhatnak-e ordítva a Wesselényi utca kapualjaiban. A valódi tét az, hogy ennek a rossz hírű országnak a még mindig jó hírű fővárosa elveszíti-e az egyik fontos turisztikai attrakcióját, csak mert az önkormányzatai és a hatóságai képtelenek úrrá lenni egy korántsem megoldhatatlan problémán.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.