Jean-Luc Godard: Lear király

  • 2014. március 26.

Snoblesse

A New Wave királya találkozik New York királyával.
false

Minden filmnek van eleje, közepe és vége, de nem feltétlenül ebben a sorrendben - mondta Godard és nem a levegőbe beszélt, elég csak megnézni a francia filmrendező 1987-es Lear király-feldolgozását.  A filmben feltűnő Woody Allen így emlékezett vissza az emlékezetes forgatásra: "Egyáltalán nem volt forgatókönyv, semmi sem volt, csak Godard, egy operatőr és én. Bármit megtettem, amire kért, és elég őrült dolgokra kért, amiket persze én mind megcsináltam, hiszen mégiscsak Godard-ról volt szó. A legbizarrabb forgatási élményem volt. Meglepne, ha csak egy kicsit is normálisan festenék." Ha Woodynak ilyen kétségei voltak (a kész filmet sosem merte megtekinteni), milyen érzéssel indulhatnak neki a vetítésnek a mezei nézők? Mindenre fény derül a Szerzői Filmklub soron következő vetítésén.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.