Tessék mondani, merre lakik a boldogság? Négy nő – anyányi lányok és lányos anyák – keresi a boldogságot Elżbieta Chowaniec családtörténetében: keresi a ’82-es születésű lány, a ’62-es anya, a ’42-es nagyanya és az 1920-ban született dédanya. Nők a huszadik századból, ahogy azt a lengyel szerző és a K.V. Társulat tagjai; a rendező Pelsőczy Réka, és a színészek (Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna, Bartsch Kata, Spiegl Anna) elképzelik.
Október közepétől a Windowst futtató gépek milliói vesztik el a támogatásukat. A cég leginkább a selejtezést támogatja, miközben az e-hulladék a bolygó egyik legégetőbb problémája, plusz nagyon drága is.
Putyin háborúja már nem zavarja Hszi elnököt sem, Trumpot azonban mérhetetlenül idegesítette Kína erőfitogtatása – vagy az, hogy őt nem hívták meg. Sok tanulsága van a pekingi parádénak, amely eddig csak vásári mutatványnak volt jó. Vajon most több ennél?
A politikusok összecsapnak a gyermekotthonokról kiderült borzalmas esetek miatt, miközben a civilek értelmes követelését az úgynevezett gyermekvédelem hivatalos képviselői lesöprik az asztalról.
Régóta húzódik a Diószegi utcában és környékén lakók ügye. A kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítését tervezi, és einstandolta az önkormányzat bérházait. Pikó András polgármester saját kézbe veszi az ügyet: hamarosan 160 családot kell elszállásolniuk.
A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.
Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.
A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.
A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.
E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.
Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.
