Minimum 11-es!

  • 2012. február 20.

Snoblesse

Narancsos irodalmi sikerlista élőben, az Írók Boltjában.


A Magyar Narancs friss (február 23-i) számában ismét könyvmelléklet, a könyvmellékletben pedig irodalmi sikerlista: míg decemberben a világirodalom nagyágyúi (Ulickaja és Carver) uralták a listát, ezúttal a kortárs magyaroké az irodalmi 11-es. Mint minden listáról, a Minimum 11-es!-ről is lehet, sőt kell is vitatkozni, hová is lenne egy lista némi vita, építő párbeszéd nélkül. A kibeszéléshez kínál remek lehetőséget az Írók Boltja, ahol a leltár szerkesztője, Vári György beszélget a februári lista egyik főszereplőjével, Kornis Mihállyal, akinek nemrég jelent meg Hol voltam, hol nem voltam című könyve, mely interjúkötet és szellemi önéletrajz egyaránt.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.