Miniszterek gatyában

  • 2012. május 15.

Snoblesse

Egy úszómester sztárfotói a harmincas évekből.


Pusztai Sándort nem jegyzi a fotótörténet, ellenben az úszómester-történet igen: a fiatalon az operaénekesi pálya felé kacsingató, végül úszómesteri rangban szolgáló férfiú a húszas-harmincas évek Budapestjén, a Gellért és a Széchenyi fürdőkben teljesített szolgálatot. Fontos ember volt, aki nélkül megállt volna a fürdőélet. És e fontos embernek volt egy hobbija is – a fürdővendégek fotózása. Akik között megfordult a kor társadalmi elitjének színe-virága, így lett a fényképész hajlamú úszómester medenceparti modellje Karinthy Frigyes és Heltai Jenő, Klebelsberg Kunó és ifj. Horthy Miklós, Tolnay Klári és Alpár Gitta, Muráti Lili és Hatvany Lajos. A fürdőruhás nagyságokat és nagyságos fürdőruhákat megörökítő képek június 17-ig, tehát még a fürdőszezonban is láthatók a Mai Manó Házban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.