magyarnarancs.hu: Október 28-án rendezték a Szépíró díj átadóját, s aznap volt a Szépírók Társaságának őszi közgyűlése is. Október 30-án érkezett a hivatalos értesítés, hogy a szervezet nem kap támogatást a NKA-tól. Hogyan fogadták a hírt?
Czinki Ferenc: Számítottunk arra, hogy előbb-utóbb elfogynak a hazai állami támogatások, de nem hittük, hogy ez ennyire hirtelen fog megtörténni. Amikor elindultam az elnöki pozícióért, úgy gondoltam – és azóta is mindig ezt mondtam a tagságnak –, hogy az az egészséges, ha egy magyarországi civil szervezet legalább három lábon áll, és ebből csak az egyik az állami támogatás, ami mellett szükség van magántámogatásokra és nemzetközi projektekre is. Az volt a célunk, hogy hosszú távon ezek egyenlő arányba kerüljenek. Persze még közel sem tartottunk itt, és azzal, hogy a hazai költségvetési támogatás eltűnt, elég nehéz helyzet állt elő, mivel a Szépírók Társasága költségvetésének egyelőre közel kétharmadát az állami támogatás teszi ki.
magyarnarancs.hu: Mekkora összegtől esik el a szervezet?
CZF: Az előző évet megelőző időszakokban általában 7 és 10 millió forint közötti támogatás érkezett az NKA-tól. Tavaly a rezsiválság és a veszélyhelyzet miatti kiadáscsökkentésre hivatkozva a mi esetünkben levitték 3 millió forintra a támogatás összegét, amit a megszokotthoz képest ráadásul csak fél év csúszással utaltak át. Ezért amikor készültünk az idei pályázatra, figyelembe vettük, hogy most is valamivel kisebb keretösszegből dolgozik az NKA Szépirodalom Kollégiuma, és nagyjából ehhez igazítva alakítottuk ki a költségvetésünket. Bíztunk benne, hogy ezúttal is hasonló, vagy talán egy kicsivel nagyobb összeg jut majd nekünk, és a korábban megszokott módon folytathatjuk a munkánkat. Aztán jött a hír a nulla forintról. Ha végignézünk a támogatottak listáján, látható, hogy a pályázati kiírásnak megfelelő, nagy múltú hazai irodalmi szervezetek közül egyedül a Szépírók Társasága nem kapott semmit.
magyarnarancs.hu: Normál esetben milyen programok finanszírozására, az egyesület fenntartásának mely részére fordítható az állami támogatás?
CZF: Az NKA-tól érkező támogatások szinte teljes egészében a Szépírók Társasága hazai, illetve határon túli magyarlakta területeken megvalósuló irodalmi programjait fedezik. Tudni kell, hogy más magyarországi pályázatokhoz hasonlóan az NKA-nál sem támogatnak működést, elsősorban programpályázatokat írnak ki. Ennek megfelelően a fenntartási költségeket mindig is máshonnan kellett előteremtenünk. A tagságot és a közönségünket is ez a hiányzó programtámogatás fogja a leginkább érinteni, hiszen az a közel száz, művelődési házakban, könyvtárakban és kávézókban rendezett kisebb-nagyobb könyvbemutató és író-olvasó találkozó került most közvetlen veszélybe, épp azok az események, ahol a legtöbb emberhez képes eljutni az irodalom.
Ha az NKA vagy a rendszer nagyon keresztbe akart tenni valakinek, akkor nem a vezetőséggel vagy a tagsággal szúrt ki, hanem az olvasóközönséggel.
Mi túl fogunk élni valahogy.
magyarnarancs.hu: Utólag ki lehet deríteni valamit a döntések hátteréről?
CZF: Mivel a kollégiumi ülések nem nyilvánosak, illetve a 2022. év végi döntés idejében tényleg mindenhol az volt a narratíva, hogy rezsiválság meg háborús válság van, tudomásul vettük, hogy mindenkinek kevesebb jut. Azt feltételezve, illetve remélve persze, hogy az idén már nem így lesz. És valóban nem így lett, legalábbis a Szépírók Társaságán kívül mindenki más esetében. A döntések hátteréről nem tudunk semmit, de nyilván nincsenek nagy meglepetések. A NER elég egyszerűen működik, a Szépírók Társasága pedig nemcsak egy kulturális egyesület, hanem érdekvédelmi szervezet is, ezért sokszor felszólaltunk a tagságunkat vagy általában a magyar kulturális életet érintő kormányzati központosítási döntésekkel szemben. Kiálltunk a Freeszfe mellett, kiálltunk a tanártüntetés mellett, számtalan kérdésben megszólaltunk. A Szépírók vezetőjeként nem állíthatom, hogy ennek köze van az NKA döntéséhez, de ha valaki rálát a hazai viszonyokra, továbbá tudja, hogy mi a szerepe a Szépírók Társaságának a mai magyar kulturális életben, majd összerakja ezt a néhány információt, akkor le tudja vonni a maga következtetéseit.
magyarnarancs.hu: Milyen más módokon lehet pénzt előteremteni?
CZF: Van már tapasztalatunk ezen a területen, sokat dolgoztunk azon, hogy magántámogatások és külföldi pályázatok útján is érkezzenek források. Az elmúlt három évben párhuzamosan három EU-s projektünk is futott. Egyebek mellett ezeknek köszönhető, hogy amikor csak 3 millió forintot kaptunk az NKA-tól, a tagság nem érezte meg az ebből fakadó jelentős hiányt. Ezenkívül például a Szépíró díjakat már évek óta kizárólag magántámogatásoknak köszönhetően tudjuk átadni, és volt olyan támogatónk is, aki kifejezetten az iskolai és oktatási programok finanszírozásában segített. Van tehát alternatív módja a kieső összeg előteremtésének, viszont a különböző programjaink megvalósítására vonatkozó ütemtervünket teljesen keresztülhúzta az NKA döntése. Nincs időnk kivárni a következő pályázati ciklusokat, gyorsan kell cselekednünk, hogy úgy tudjuk elkezdeni a következő évet: legalább nagyjából lássuk, miből fogunk működni 2024-ben. Ennek egyik eleme, hogy december 20-án támogatói estet rendezünk, illetve újraélesztettük az online adománygyűjtő kampányunkat.
magyarnarancs.hu: Több író is megszólalt a támogatás megvonása kapcsán. Érzékelhető széles körű szakmai, társadalmi összefogás a Szépírók Társasága mellett?
CZF: Egyéni megszólalásokat írók és olvasók részéről is sokat lehetett látni, rengetegen megosztották a helyzetünkről szóló híreket, és például az egyik szlovákiai magyar írószervezet, a Bázis is közölt támogatói nyilatkozatot. Jól láthatók tehát a felháborodás jogos jelei, viszont általános fásultság és fáradtság is érzékelhető a szakmában. Az elmúlt több mint tíz év rengeteg energiát kivett a kulturális területen dolgozókból és a közönségből is. A miénk már a sokadik ilyen ügy. Ugyanezen mentek keresztül a független színházak, a különböző irodalmi folyóiratok, de hosszan lehetne sorolni a hasonló eseteket. Ennek ellenére sokan foglalkoznak a Szépírók Társaságával, mi pedig igyekszünk itthon és külföldön is egy kis hírverést csinálni a dolognak és megoldást találni arra, hogyan működhetünk a továbbiakban.
magyarnarancs.hu: Az irodalmi élet feszült és bizonytalan. Mióta tart ez?
CZF: Szinte minden napra jut valami botrány, ami továbbélezi a feszültséget a szakmán belül. Az utóbbi időből elég Kukorelly Endre állami kitüntetésekkel kapcsolatos megszólalására vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum körüli botrányokra gondolni, és ezek még csak a szélesebb közönséghez is eljutó esetek. A magyar irodalomban komoly hagyománya van annak, hogy az irodalmi élet szereplői megszólalnak közéleti ügyekben, aminek régebben valódi hatása is volt. Például a rendszerváltás előtti időszakban vagy utána az első parlamenti ciklusban, amikor tényleg számított, hogy mit mondanak az írók.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a NER célba vette az irodalmat, mivel felismerték, hogy az irodalomnak és általában a kultúrának komoly véleményformáló ereje lehet.
Éppen ezért először megpróbálták szétszakítani és izolálni a szakmát, majd végtelen mennyiségű pénzből elkezdték felépíteni a saját ideológiájuknak megfelelő kultúrbirodalmukat, hogy azon keresztül is folytathassák azt a propagandatevékenységet, amelyet a médiában már meg tudtak valósítani.
magyarnarancs.hu: Bele lehet nyúlni hatalmi eszközökkel az irodalom működésébe?
CZF: Nem nagyon lehet elképzelni komolyabb belenyúlást annál, hogy felvásárolták a magyarországi könyvpiac jelentős részét, hogy minden állami irodalmi díj döntőbizottságában többségben vannak a kormányközeli szereplők. A díjakon és ösztöndíjakon keresztül közvetlen és közvetett módon is lehet befolyásolni azt, hogy kik írnak és milyen művek jelennek meg, a könyvkiadásban, könyvterjesztésben pedig lehet kontrollálni, hogy mi kerül a polcra. Nagyon is hatással van a kultúrpolitika arra, hogy végül mi történik az irodalomban.
magyarnarancs.hu: Lehet ezt ellensúlyozni?
CZF: Akármennyire is pesszimista a hangulat az NKA-döntés árnyékában, a célunk továbbra is az, hogy működjön a Szépírók Társasága, ezért igyekszünk ezek után is hasonló intenzitással jelen lenni a kultúrában. Az egyik, teljesen jogos olvasata a helyzetnek, hogy mivel az NKA-ban közpénzekről döntenek, a Szépírók Társaságának pedig van 400 tagja, ami az olvasókkal együtt már elég jelentős társaság, valójában az történt, hogy ezeknek az embereknek az adóforintjairól döntöttek úgy, hogy ez az összeg ne kerüljön vissza abba a közösségbe, ahol ők jól érzik magukat. De úgy is fel lehet fogni a dolgot, hogy az NKA döntésével az utolsó olyan szál is elszakadt, ami még valamilyen függőséget jelentett a hazai kultúrpolitikai döntésektől. Most ez a minimális függés is megszűnt, a Szépírók Társasága teljes mértékben szabaddá vált.
