Lefeküdtünk az oroszoknak? – Takács Tibor történész a régi bundákról

Sport

Nemrég jelent meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársának Szoros emberfogás című könyve a Kádár-kor állambiztonsági szerveinek sokszor igencsak meddő, habár szorgos futballtárgyú működéséről. A történésszel készült interjúnkat legfrissebb számunkban olvashatják, de ezt az érdekes részletet csak itt.

magyarnarancs.hu: Igyekezett utánajárni a legszívósabb és legelterjedtebb legendának, annak, hogy számos kulcsfontosságú meccsen – az 1966-os világbajnoki negyeddöntőben, az 1968-as Európa-bajnoki sorozat negyeddöntőjének visszavágóján – le kellett feküdnünk az „oroszoknak”.

Takács Tibor: A történészt inkább a pletykák érdeklik, hiszen ezek sokat elárulnak a korabeli társadalmi mentalitásról, a gondolkodásmódokról. Amúgy ezek a híresztelések az állambiztonságot is módfelett foglalkoztatták, arra vonatkozólag azonban nincsenek források, hogy le kellett-e feküdnünk, fel kellett-e adnunk az említett mérkőzéseket. Ha feltételezzük is, hogy születtek ilyen alkuk, azok semmiképpen sem írásbeli szerződések, pláne nem a legendák állítólagos külkereskedelmi megállapodásainak formájában, amelyek szerint mondjuk Moszkvicsokért adtuk volna el a meccset. Idézőjelben hálásak lehetünk az állambiztonságnak, hogy megőrizte ezeket az igen változatos pletykákat – habár én is sokat ismertem korábbról, de az ügynökjelentésekből még színesebb verziók bontakoznak ki.

false


magyarnarancs.hu: Gondolom, hogy az ügynöki jelentések, az állambiztonsági anyagok alapján nem lehet alátámasztani a bundahipotézist.

TT: Természetesen nem. És az ügynökjelentésektől már csak azért sem szabad sokat várni, mert ezek valójában mendemondákat, pletykákat tartalmaznak. Pláne, ha a totózókban vagy a lelátókon elhangzott véleményekre gondolunk, de az ügynökök a legblődebb, legabszurdabb vélekedéseket is lejegyezték. Azt kell látnunk, hogy egy ügynök más közegben működött, mint egy civil, máshogy kellett gondolkodnia, mások voltak vele szemben az elvárások. Ezért nem szabad a velük kapcsolatos ítélkezést sem elhamarkodni. Amikor a például a „Galambos” fedőnevű ügynök 1958-ban arról beszél, hogy egy eredményes világbajnoki szerepléssel szét lehetne zúzni a Puskás- és Kocsis-legendát, akkor az ügynök szól a sorokból és nem Szepesi György sportriporter, aki előtte maga is építette e legendát. Előtte volt egy másik feladat is, az ügynöké, és ezt a munkát is el akarta végezni a lehető legnagyobb alapossággal, az elvárásoknak megfelelően. Ha nem is ügynökjelentésekben, de más jellegű titkosszolgálati dokumentumokban lehetnének nyomai efféle bundának, de nincsenek. Az 1969. májusi magyar–csehszlovák vb-selejtező kapcsán is elterjedtek olyan híresztelések, hogy el akarják adni a meccset, vagy hogy minden jegyet a cseheknek akarnak lepasszolni, miközben a titkosszolgálati és sporthivatali dokumentumok is azt mutatják, hogy ezek a szervek is a magyar sikerért dolgoztak.

magyarnarancs.hu: Ez volt az a meccs, amely előtt a BM III/III-as osztálya még javaslatokat is tett a szövetségi kapitánynak a válogatott keret összetételére?

TT: Ez valóban igen különös fejlemény. Az a baj, hogy az erről tanúskodó jelentésben ez csak általánosan és meglehetősen homályosan van megfogalmazva: segítenek a szövetségi kapitánynak megoldani a válogatási gondjait. Az sajnos nem derül ki, hogy milyen játékosokra vonatkozik az ajánlat, és milyen szempontok merültek fel. Ráadásul nem is csak politikai szempontok játszhattak szerepet: az iratokból az is kiderül, hogy az állambiztonság számára sem volt mellékes a meccs kimenetele – azt szerették volna, ha a mieink nyernek.

magyarnarancs.hu: Úgy látom, hogy a kellő kritikával kezelt jelentések közül kevésnek van szigorúan vett sporttörténeti vonatkozása, bár akad emlékezetes epizód. Például amikor a már évek óta a Real Madridban játszó Puskás Öcsi egy 1960-as, Belgium elleni vesztes meccs után az öltözőben leteremti a magyar válogatott játékosokat – különös tekintettel Albertre, aki talán ekkor kapta az utolsó komoly fejmosást. Ráadásul Puskás viselkedését mint pozitív, előremutató példát említi a hálózati személy!

TT: Ez egy sporttörténeti találkozó lehetett, pláne, hogy korábban még attól tartottak, hogy éppen Puskás fogja Albertet külföldre csábítani. A számukra kedvezőnek tűnő viselkedését látva az állambiztonsági tisztek szinte már kombinálni kezdtek: hogyan lehetne ezt a helyzetet kihasználni, és Puskást hazacsábítani – azt a játékost, akinek még korántsem ért véget a karrierje odakint, éppen ezért a vele kapcsolatos forgatókönyvek igencsak hagymázasak voltak.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.