A tátongó ház – az Újszínház útja a csőd felé

  • Kovács Bálint
  • Iványi Zsófia
  • 2012. október 18.

Színház

Szélsőjobboldali eszmék számára közpénzből színházat fenntartani gazdaságilag sem jó befektetés: a Dörner György vezette Újszínház látogatottsága kínosan alacsony, az előadások sorra maradnak el, a bemutatók dátuma és címe képlékeny.

Az Újszínháznak – mint minden, Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott színháznak – egy évadra vonatkozó átlagban minimum 70 százalékos nézettséget kell produkálnia a fenntartói elvárás szerint. A magyarnarancs.hu által megkeresett szakember, egy fővárosi színház gazdasági igazgatójának elmondása szerint ez a szám rendkívül alacsony: ilyen látogatottság mellett egy színház már komoly anyagi gondokkal küzd. Az egyes előadások műsoron tartását már 80 százalékig teli nézőtér mellett is alaposan átgondolják, ennél is alacsonyabb arányszám pedig legfeljebb nagyon jelentős művészi érték és nem mellesleg a többi előadás közel 100 százalékos kihasználtsága mellett képzelhető el.

Jelenleg azonban úgy tűnik, a már egybeírt nevű Újszínház a 70 százalékos látogatottságot sem biztos, hogy el tudja érni a most indult, első saját évadjában. Megkerestük a színház vezetőségét a nézettségi adatok megismerésére irányuló kérésünkkel, és kíváncsiak lettünk volna a meghirdetett és megvalósult előadások arányára is, ám a sajtófőnök azt mondta, hogy kérdéseinkre nem áll módjában válaszolni. (A színház honlapján nem érhetők el a kötelezően nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok. A magyarnarancs.hu a nézőszámok, a meghirdetett és megvalósult előadások aránya, a vezetőség tagjainak szerződései, fizetése és végzettsége megismerése érdekében közérdekű adatigényléssel fordult az Újszínházhoz.)


Fotó: MTI/Kollányi Péter

Hivatalos adatok hiányában magunk néztünk utána a jegyeladásoknak a színház nyilvános jegyértékesítő rendszerében. Ennek révén összeszámolható ugyan, hogy a következő előadásokra hány jegy van még szabadon, ám nem feltétlenül a valós eladások, hanem csak a foglalások láthatók. A rendszer arról nem árulkodik, hogy végül mindenki átveszi-e a jegyét, aki online lefoglalta. Ahogy arról sem, hogy a foglalt jegyek közül hány tartozik fizető nézőhöz: ez egyrészt a színház jegyárbevétele miatt fontos, másrészt a társaságiadó-felajánlás is a valós jegybevétel 80 százalékáig adható – ha tehát sok a kedvezményes vagy ingyenes jeggyel rendelkező néző, a látogatottság ugyan nő, de az ebből származó haszon nem.

„Technikai okok”

Az Újszínház jegyárusító rendszere tátongó házakról árulkodik. Október 10-én kora délután az aznap esti Földindulás című előadásra – amelyet március végén mutatott be a színház az új vezetés első saját produkciójaként – mindössze a jegyek 32 százalékát jelezte foglaltnak a rendszer. Október 12-ére, vagyis mindössze egy héttel a premier után az általában népszerű Márai-bemutató, A gyertyák csonkig égnek harmadik előadására csak a jegyek 59 százalékát foglalták le, és hasonlóan állt (60 százalékon) az október 31-i előadás is. Három nappal a könnyű műfaja és a benne szereplő ismert színészek – Bánsági Ildikó, Dörner György, Lux Ádám, Gregor Bernadett – miatt közönségvonzónak tűnő új bemutató, a Mert a mamának így jó! október 13-i előadása előtt 72 százalékon állt a várható látogatottság, míg az október 25-i előadásra ekkor csak a jegyek 59 százalékát foglalták le. Nyirő József Jézusfaragó emberének premier előadása előtt mindössze két nappal, október 17-én hajnalban a jegyek 71 százalékát foglalták le, ami meglepő módon jóval kevesebb annál, ahogyan a számláló október 10-én állt: úgy tűnik, azóta mintegy hetvenen meggondolták magukat (pedig premierekre rendszerint jóval nehezebb jegyet vásárolni, mint a későbbi előadásokra). Egy hét alatt ezek a számok ahelyett, hogy javultak volna, többnyire tovább romlottak: több előadásra is felszabadult 10-10 jegy. Jellemző emellett, hogy a színházban nem a legrosszabb helyek maradnak szabadon – más színházakban ilyen mintázatot mutat a jegyértékesítő rendszer –, hanem remek helyek tucatjai is. Októberben a 17-i állás szerint három előadás maradt el vagy fog elmaradni „technikai okok”, azaz alighanem az érdeklődés szinte teljes hiánya miatt.

Összehasonlításul: október 10-én a Katona József Színház e havi műsorán 11 előadás már telt házzal futott – ez az Újszínházban akkor mindössze egyetlen előadásra, Csurka István Deficitjének premierjére volt igaz –, a 12-ei (baleset miatt végül későbbre tolódott) Pinokkióra a jegyek 93 százalékát lefoglalták, de a 28-ai, tizennégy éve a műsoron levő Portugálra is mindössze két jegy volt kapható. A Radnóti Színházban október 10-én másnapra a jegyek 94 százaléka elkelt a jegyárusító rendszer szerint, a január óta játszott Protokollra kilenc napra előre 5, három hétre előre 7 szabad hely volt, az október 30-i Vágyvillamosra pedig egy évvel a premier után is csak egyetlenegy. Ugyanekkor a Vígszínház ezerfős nézőterének 81 százaléka betelt már az új bemutató, a Jóembert keresünk október 31-i előadására, és a másfél éve műsoron tartott Rómeó és Júlia hó végi előadására is ugyanekkorának mutatkozott az érdeklődés. A valamelyest más műfajban utazó Centrál Színház másfél éves Pletykafészek előadására a hó legvégére is csak 6 jegy volt szabad, és a kétéves Jó zsaru, rossz zsarura is foglalt volt ekkor a jegyek 80 százaléka.

Szórja, amit kapott

A magyarnarancs.hu megkereste Csomós Miklós kultúráért felelős alpolgármestert. Kérdésünkre, hogy az Újszínház teljesíti-e a 70 százalékos minimumelvárást, azt a választ kaptuk, hogy az előző évadban teljesítette – az pedig, hogy a mostaniban mi lesz a mérleg, csak az évad végén derül majd ki. Igaz, a színház előző évadjának felét – január 31-éig – az előző vezetés bonyolította le – mint a magyarnarancs.hu az akkori stáb egyik tagjától megtudta, 90 százalék körüli látogatottsággal. Az általunk megkérdezett szakember ugyanakkor elmondta: a fővárosi színházak interticketrendszeréhez szabad és állandó hozzáférése van a fenntartónak, tehát lehetőség volna akár a folyamatos monitorozásra is. Csomós azzal kapcsolatban nem tudott felvilágosítással szolgálni, hogy mi történik egy színházzal, ha nem hozza a minimális nézőszámot: elmondása szerint, ha ez bekövetkezne, akkor majd végiggondolják a szükséges lépéseket.

Az Újszínház helyzete ugyanakkor speciális: még a korábbi vezetés idején derült ki, hogy a színház 2012-re a korábbinál valamivel több támogatást kap – noha felhasználni ezt már Dörneréknek van lehetőségük. A jól gazdálkodó előző vezetés emellett több mint 160 millió forint eredménytartalékot hagyott hátra, amely forrásaink szerint szinte biztos, hogy ki kell tartson az évad végéig – ha tehát Dörner György Újszínháza nem megy csődbe, azt nem kis részben Márta István Új Színházának köszönheti. A színház 2012-re vonatkozó – az önkormányzat által elfogadott – üzleti tervében mindenesetre az eddigi évek profitáló működéséhez képest jelentős visszaesést mutató, minimális, a nullszaldóhoz közelítő hasznot tervez megvalósítani.

Figyelmébe ajánljuk